Százkorona - Első Krónika - Szituációk és jelenetek
Ahogy arról már a legutóbbi cikkben beszámoltunk, május 17-én, a Hundie 2 rendezvényen lement a Százkorona -Első Krónika egy újabb nyilvános tesztmesélése, ami után közzé is tettük a Ködök Ura kalandot. A játék után többektől is kaptunk visszajelzéseket, köztük olyat is, amit be is építettünk az Első Krónika legújabb változatába, a lopakodásra vonatkozó szabályok közé. A legújabb közzétett változatot mindig a blogunk Könyvtár oldalán találjátok meg!
Ebben a mai cikkben most teljes példajáték helyett különféle rövid szituációkon keresztül szeretném bemutatni, hogy hogyan is működnek a különféle adottságok és a használatukra dobott próbák. A szereplők értékeit szintén a Könyvtárban, az "Előre elkészített karakterek" dokumentumban találjátok.
Első jelenet
Szélszirti Vagran, a bölcs egy régi kódexre bukkant egy romos torony átkutatásakor.
Mesélő: "Sikerül felnyitnod a ládát - a belsejében egy bőrökbe tekert, nagyméretű könyvre bukkansz."
Vagran: "Áh! Óvatosan felnyitom és megnézem, milyen nyelven íródott."
Mesélő: "Ahogy belelapozol, azonnal látod, hogy az azúrok kígyóként tekergőző írásjeleivel vannak teleírva a lapok."
Vagran: "Hm. Nem ez az erősségem, de azért tűrhetően írom/olvasom. Véletlenszerűen beleolvasok itt-ott, hogy kiderítsem, miről is szól a könyv."
Mesélő: "Mennyi időt szánsz rá?"
Vagran: "Kicsit szorít az idő, szóval legfeljebb egy pár percet."
Mesélő: "Rendben, dobj egy Nehéz próbát az Írás/olvasás (azúr) adottságodra.
<A mesélő úgy dönt, hogy ebben az esetben Vagrannak egy Nehéz Írás/olvasás (azúr) próbát kell dobnia, hogy helyesen tudja felmérni a könyv témáját, vagyis a d100 dobás eredményének a Narancs tartományba kell esnie. Ha sikerrel jár, felismerheti, hogy ez a könyv egy legendás kapitány, Kardfoki Malar kalandjairól szól, melyeket az egyik társa, Kígyószigeti Ramik mesélt el egy írnoknak. A kocka azonban nem kedvez neki, az eredmény ugyanis csak Zöld, vagyis Vagran Félsikert ért el. Bár valamennyit ki tudott silabizálni, messze jár az igazságtól.>
Mesélő: "Rászánsz néhány percet, de ennyi idő nem volt elég. Hajókat, útvonalakat és kikötőket emleget, és többször is felbukkan benne egy Kígyószigeti Ramik nevű tengerész neve, viszont nem világos, hogy ő most ennek a beszámolónak a hőse, a mellékszereplője vagy a narrátora…
Kardfoki Estriket, a kalandort és Szélkapui Odót, a tolvajt bebörtönözték, és most egy cellában csücsülnek, hogy majd a reggel a fejedelem színe elé vigyék őket. Ezt azonban nem akarják megvárni.
Mesélő: "Az őrök otthagynak benneteket a cellában, a lépteik elhalnak, ahogy a folyosó végén becsukódik mögöttük az ajtó."
Estrik: "Remélem, van valami terved?"
Odó: "Nem áll szándékomban kivárni a reggelt, ha erre célzol. <A mesélőhöz fordul.> Előszedem az övembe rejtett tolvajkulcsot."
Mesélő: "Máris nem érzed olyan soknak az árat, amit fizettél értük annak az ékszerésznek?"
Odó: "De, piszok soknak érzem, de már nem bánom."
Estrik: "Én őrködök, amíg ő dolgozik."
Mesélő: "Rendben, akkor először te dobj egy Átlagos nehézségű Megfigyelés vagy Vadállati érzékek próbát!"
<Estrik próbája Sárga, ami több, mint a minimum szükséges Zöld eredmény.>
Mesélő: "Hallod, hogy az őrök valahol az ajtó túloldalán matatnak. A zörgés alapján talán kockáznak."
Odó: "Még jó, hogy én erről mit sem tudok."
Mesélő: "Nem, te a zárra koncentrálsz. Ez egy elég masszív darab, nem könnyű feladat egy ilyen kis tolvajkulccsal. Egy Nehéz Zárnyitás próbára lesz szükséged!"
<Odó dob, de az eredmény csak Zöld.>
Mesélő: "Elszöszmötölsz a zárral jó pár percen át, de nem találsz rajta fogást egyelőre."
Estrik: "Még mindig fülelek, nehogy meglepjenek minket."
<Estrik dobása Narancs, így jól hallja a székek nyikorgását és a kockacsörgést is.>
Mesélő: "Egyelőre nem tűnt fel semmi az őröknek."
Odó: "Tovább próbálkozom a zárral!"
<Odó dobása ezúttal Vörös, vagyis bőven megvan a nehézség!>
Mesélő: "A zár egy halk kattanással kinyílik, szabad az út."
Estrik: "Más kijáratot nem láttam, kénytelenek leszünk az őrök felé menni. Igyekszem lopakodni."
Mesélő: "A padló kőből van, nincsenek sehol kavicsok, amikkel zajt csaphatnátok, és nem figyel benneteket senki - egy Egyszerű Mozgás próbát kérek."
<Mindkét játékos dob, és egyik se rontja el - Estrik Narancs, Odó Sárga eredményt ér e.>
Mesélő: "Eléritek az ajtót, de erről az oldalról nincs sem retesz, sem kilincs…"
Harmadik jelenet
Boszorkányfoki Tamor elszakadt a társaitól egy erdei összecsapás során, és most egyedül menekül a fák között, üldözőkkel a nyomában.
Mesélő: "A martalócok hangja jól hallatszik, nem lehetnek messzebb 100 lépésnél, bár a fák alatti félhomályban nem látod őket."
Tamor: "Milyen körülöttünk az aljnövényzet?"
Mesélő: "Csak alacsony bokrok és indák - legfeljebb hasra feküdve tudnál elrejtőzni."
Tamor: "Arra viszont jó lehet, hogy lelassítsa az üldözőket. Megpróbálom varázslattal átalakítani a növényzetet!"
Mesélő: "Rendben, halljam a varázslatot!"
Tamor: "Fák és bokrok figyeljetek, akadályt most emeljetek! Ki nyomomban jár, lassítsátok, ha áttörne, hát tépázzátok!"
Mesélő: "Ez tizenöt szó. Mennyi idő alatt akarod elmondani?"
Tamor: <Ránéz a karakterlapjára, ellenőrzi, hány pontnyi Életereje van még.> "Legyen 3 kör…"
Mesélő: "Rendben, akkor ez 3 pontnyi sérülést jelent, bár a Mágiád felfog belőle 1 pontot. Kérek egy Egyszerű Hatalom az állatok és növények felett próbát, -12 büntetéssel!"
<Tamor dob, és bár a hatalmas büntetés miatt az esélyei jócskán megcsappantak, így is elér egy Narancs sikert!">
Mesélő: "A Hatás a Mágia értéked miatt 1, amire a Narancs siker miatt jön még +3. És mert rímekbe szedted, adok rá +2-t - ez összesen egy 6-os Hatású varázslat. Az erdő bokrai, indái és fái észrevétlenül akadályt fonnak mögötted - aki a nyomodban jár, akár barát, akár ellenség, megpróbálják majd visszatartani. Hatás körbe telik átjutni az akadályon, és a próbálkozók körönként 1 pontot sérülnek minden testtájon, ami belelóg a bokrok közé…"
Százkorona - Első Krónika - Szituációk és jelenetek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése