Házibarkács ötletek - Főnix a hamvakból - 400 évvel az előző világ vége után
Egy jó házibarkács szetting kidolgozásánál csak egy jobb dolog van: ha el is kezdünk játszani benne. Ezért külön öröm, hogy elmúlt hetekben elég sokat kalandoztunk a Főnix a hamvakból/Budavára világában, és a jónéhány órányi játék során bőségesen akadt alkalmam kipróbálni egy csomó elképzelést ebben a posztapokaliptikus környezetben.
Üdv az új középkorban!
Az első, ami eszembe jut a Budavára szettingről (maradjunk ennél az elnevezésnél, hiszen ez a város áll a középpontban), az az, hogy nagyjából úgy néz ki, ki mint Buda, ha egy fantasy világban lenne. A megmenekült épületeket a Várnegyeded házainak mintájára építették újjá, és az újjakat is ehhez hasonlóra emelték, bár a téglák közé gyakran a Régiek által használt "szürkehomokból", vagyis betonból vágott szürkeköveket töltöttek. Az utcákat lovasok és lovaskocsik járják, és lándzsát-kardot forgató városőrök vigyázzák a rendet.
A mi világunkat idéző modern technológiának semmi nyoma: nincs elektromos hálózat és üzemanyag, így minden, ami fém, a kovácsok kezébe került. A házakon éktelenkedő antennák, az elektromos vezetékek, a közúti táblák, az autóroncsok, a működésképtelenné vált elektronikai eszközök mind fazekak, serpenyők, kardok, bárdok, láncingek és ékszerek épében születtek újjá.
Budavára az alábbi nagy részekből áll:
- Az Óváros nagyjából a mostani Budai várnegyedet fedi le, a Bécsi kaputól a Királyi Palotáig. Ez a város központi része, itt él az uralkodócsalád és régebben itt laktak a városi kereskedők és kézművesek is, bár sokan azóta átköltöztek a Kereskedővárosba. Itt nincsenek olcsó helyek, a legtöbb tavernában és fogadóban mélyen kell az embernek a zsebébe nyúlnia. A Zoltán királyhoz hű nemesség is számos palotát tart itt fent.
- A Kereskedőváros a Várhegy és a Fekete Duna közé ékelődött terület. A régi, magas sorházak helyén kőből és fából emelt, kétszintes épületek állnak: kézművesek műhelyei, boltok, tavernák és bordélyházak. Fogadó aránylag kevés van, elsősorban a Kerek-tér közelében, ahol a város egyik főbejárata, az Alagút is található. Ennek az átjárónak a nyugati oldalára egy erős kaput építettek, ami általában napkeltétől napnyugtáig nyitva áll.
- Az Állatpiac a Szél Kálmán és Széna terek környékén alakult ki, ahová a környékbeli településekről hozzák a vágóállatokat. Ezt a részt egy, a város régi házainak köveiből és gerendákból emelt sánc védi, az őrsége pedig a Vörös Kastélyban, a régi Postapalotában rendezkedett be.
- A Lapály a Várhely és a Gellérthegy közti terület, egy palánkkal védett gyümölcsöskert, ahol csak tanyaházak állnak.
- A Gellérthegy a város legújabb és talán legzsúfoltabb negyede: Zoltán elődje, Béla király eredetileg csak a Citadella romjait akarta újjáépíteni, ám a munkálatok során az egész hegyet birtokba vették az építőmunkások és az ő kiszolgálásukra létrejött szolgáltatások. Ez a város legkevésbé biztonságos része, a tetején álló erődítmény ellenére. A házak többsége fából vagy szürkekőből épült.
A városfalon túl
Budavára a mai Budapest budai oldalának egy elenyészően kicsi töredékét jelenti, és bár a maradék nagy része egy sűrű erdővel benőtt, romokkal tarkított vadon, ez közel sem lakatlan. A kisebb, régi városrészek egy része túlélte vagy éppen feltámadt, jellemzően falvak vagy tanyák formájában, mint Hidegkút vagy Aquincum.
A Kataklizma előtti épületek jelentős része leomlott és a köveik nagy részét elhordták a sáncok és újabb épületek emeléséhez. Ezzel együtt sem ritka, hogy valahol még állva maradt egy régi bérház vagy egy panelház, ez viszont olyasmi jelentőségű, mint egy fantasy világban egy elhagyott erőd vagy varázslótorony: jellemzően birtokba veszi őket egy falunyi közösség, egy rablóbanda vagy valamilyen szörnyetegek.
Az erődök és sáncok építésének gyakran látni a Kataklizma előtti anyagokat: az észak felé tartó Kalmárok Útja (Árpád fejedelem útja, Lajos utca, 11-es út) mentén a királyi őrposztokat gyakran földbe ásott vasbeton villanyoszlopokra emelték.
Mágia és technomágia
A szettingben a mágia két formában jelenik meg, és igazából eredetileg egyikben sincs semmi mágikus. Az első a technológia megmaradt darabjait jelenti, amiről már írtam egy korábbi cikkben: ezek a holmik olyanok, mint egy varázstárgy, az átlagember számára felfoghatatlan hatalommal bírnak.
A mágia másik formája már közelebb áll a varázslathoz, bár az alapját ennek is a tudomány jelenti: a Kataklizma előtt és után folytatott parapszichológiai (pszionikai) kísérletek. Bár ezek önmagukban nem jutottak tovább mások elméjének egyszerű "szorongatásánál", fájdalom okozásánál, a gyakorlói felismerték, hogy képesek befolyásolni a környezetet valamilyen mértékben mindenhol átitató Rontást, vagyis a háború során bevetett nanoidokat. A világnak szinte nincs olyan szeglete, leszámítva néhány évszázadok óta lezárt bunkert, ahol ne lennének ezek valamilyen formában jelen. A legtöbbször a Rontás (vagy ahogy a mágusok nevezik, a Métely) mennyisége olyan csekély, hogy az átlagember észre sem veszi és semmilyen káros hatással nincs senkire. Ahol már olyan sok van belőle, hogy szabad szemmel is látható, ott általában már a puszta érintése vagy a szennyezett víz fogyasztása is betegséghez vagy halálhoz vezet (utána pedig élőholtként való visszatéréshez). A mágusok hatalma abban rejlik, hogy képesek a puszta akaratukkal átprogramozni a nanoidokat, így azok nem az eredeti, halálos feladatukat hajtják végre, hanem azt, amit a parancsolójuk akar: átalakítanak tárgyakat és élőlényeket, falakat emelnek, befolyásolják a természetet, vagy akár még a téridő szövedékét is átszakítják. Mindehhez viszont időre van szükségük, ezért a varázslók gyakran szándékosan fogyasztanak a Rontásból, hogy ideiglenesen megerősítsék a hatalmukat: ennek pedig számos következménye van, mint például a hosszú élettartam, a meddőség és gyakorta a testi, lelki torzulások.
Politika
Budavára nem egy légüres térben létezik: Zoltán király birodalmát jónéhány szomszédos királyság és fejedelemség veszi körül. A Fekete Duna mentén haladva Visegrád az utolsó vár, ami hozzá hűséges, míg Esztergom már Kopasz Máté, a hírhedt rablólovag birtoka, aki sokat hadakozott Béla királlyal, sőt, a Balaton-felvidéket veszprémi erődjükből uraló Kál-házzal is, amíg Kál-házi Csaba hűséget nem fogadott Zoltánnak, ezzel szinte megduplázva Budavára területeit.
A Balatonról délre eső földeken nincs erősebb központi hatalom, a nagyobb településeket hadurak vezetik, és a hatalom gyakran egy-egy tőrdöfés útján száll az utódjukra. Pécs a kivételek közé tartozik, az Egyház jelenléte miatt ez egy különösen biztonságos, bár vallási fanatikusokkal teli helynek számít.
A Duna-Tisza között fekvő Porvihar földjén nincsenek ismert települések, a kóborló martalócok minden ismert várost és várat felégettek. A Tiszán túli vidék a keletlakók kezén van, kiknek uralkodója, a Kán messze innen, az egykori Magyarország határain túl székel.
Zoltán távolabbi szomszédai közé tartozik még Osztria, a Fekete Duna mentén fekvő fővárosával, Béccsel. Ennek a hercegségnek jelenleg nyugat felé folytatott háborúi miatt létérdeke, hogy kelet felől ne érje támadás, így a budavári követük mindent megtesz, hogy a magyaroknak eszük ágában se legyen hátba támadni Osztriát. Egyesek szerint ebbe akár az is beletartozik, hogy egymásnak ugrassza Zoltánt a Kál-házzal.
És persze ott van a pesti oldal vadonja, a fák közül kimeredő épület-torzókkal, a mocsaras vidéken élő szörnyszülöttekkel, a föld alatti alagútrendszerekkel és Melchiorral, az albínó boszorkánymesterrel, aki az egykori város északi végén álló erődjében szövögeti őrült terveit…
Házibarkács ötletek - Főnix a hamvakból - 400 évvel az előző világ vége után
Házibarkács ötletek - Főnix a hamvakból - Technomágia
Házibarkács ötletek - Főnix a hamvakból - A Rontás és a lidércek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése