Házibarkács Ötletek - NoPlastic, avagy élet a műanyag világ romjain

Mai életünk szerves részét képezik a műanyagok, a modern világ szinte elképzelhetetlen nélkülük. Ha bármikor megállunk a saját lakásunkban, az utcán, a tömegközlekedésben vagy a jóformán bármely pontján, eldobható flakonokat, fröccsöntött burkolatú elektromos eszközöket, műanyag szigetelésű vezetékeket és műszálas ruhákat találunk. És akkor most képzeljük el, hogy milyen lenne a világ nélkülük.


A múlt
A történelmet ismerői szerint a 2020-as, '30-as évek a természetkárosítás soha nem látott mértékben felgyorsult a Földön. A bolygó lakossága soha nem látott méretekre nőtt, akiket etetni kellett, és ami még rosszabb volt, a mesterségesen gerjesztett fogyasztási kényszer miatt mindenki olyan dolgokra vágyott, amire igazából  semmi szüksége nem volt. A tömegeket manipuláló reklámok miatt viszont meggyőződésük volt, hogy a következő új cipő, telefon, okoskarkötő vagy autó nélkül senkik, és ezt mindenki látja rajtuk. És minden minőségi, márkás termékre jutott ezer olcsó, műanyag hamisítvány, ami hamarosan a szemétben landolt, megfojtva a tengerek élővilágát, megmérgezve a földet, amibe elásták és elégetve beszennyezte a légkört is.
A világ iparosodott felében sokan hirdették, hogy ennek véget kell vetni, de a hangjuk vagy elveszett a tömegek hangzavarában, vagy kigúnyolták, kiforgatták a lelkes fogyasztók, akik szerint ez volt minden világok legjobbika. Amikor 2030-ban az Európai Unió drákói intézkedést hozott MINDEN szintetikus műanyag gyártásának és behozatalának betiltásáról, az egész világ rajtuk röhögött. A rendelkezés értelmében 15 éven belül még a lakóházak elektromos vezetékeit is le kell volna cserélni újfajta, iparilag komposztálható és a megfelelő körülmények között lebomló anyagokra. Az EU lakossága felháborodott, sokan tiltakoztak, háborogtak, sőt, erőszakos megmozdulások is történtek. A NoPlastic rendeletet kidolgozó Louis Dreyfusst a saját lakásában gyilkolták meg, de még ez sem tudta megállítani a "pusztulásba rohanó" Európát.


Az Esemény
2041-re az EU NoPlastic programja már nagyjából 77%-os eredménynél járt, ami az öreg kontinens lakóiban vegyes érzelmeket keltett. Több, mint tíz évük volt hozzászokni az új anyagok tapintásához, illatához, árához és némileg gyakoribb cseréjéhez, az Unió által hangoztatott "Ti tesztek valami a bolygóért"-szlogenekhez és ahhoz, hogy eközben a világ nagyobbik fele úgy pumpált tele mindent a szeméttel, mintha Európa helyett is helyt akart volna állni. Az új anyagok csak nagyon kevés EU-n kívüli országban bukkantak fel: a Távol-Keleten Japán és Dél-Korea csendben elkezdte bevezetni őket, az Egyesült Államokban viszont csak azt a nagyon csekély számú komponenst használták fel, melyek jobb tulajdonságokkal bírtak, és nem kerültek számottevően többe, mint a megszokott műanyagok.
Az év nyara már-már szokás szerint borzasztóan forrónak ígérkezett - a hőhullámok rendszeresen tízezrek halálát okozták, amire persze még több légkondícionálóval és ventillátorral válaszoltak az emberek. A tudósok előre jelezték, hogy a Nap felől szokatlan erejű napkitörés várható, a Föld elektromos mezejét vizsgáló berendezések is különös, értelmezhetetlen értékeket kezdtek mutatni. Július 31-én, greenwichi középidő szerint délután két órakor a csillagunk felől érkező hullám elérte a bolygót. És a világ, amit felépítettünk, megszűnt létezni.
Utólag nehéz rekonstruálni, hogy hogyan is kezdődött, mi volt az első esemény. A közmegállapodás szerint egy New Yorkból Londonba tartó repülőgép vészjelzése volt az a segélykiáltás, amire mindenki felfigyelt, ahogy a pilóta kétségbeesetten jelezte, hogy a gép szó szerint szétporlik a kezeik között. Minden, ami műanyag volt, a kormánytól a műszereken, a tálcákon, a tömítéseken, ablakokon és üléseken át, egyszerűen megszűnt létezni. Pillanatokkal később csatlakoztak hozzá az égen szálló civil és katonai repülőgépek, az óceánokat járó, műanyag testű hajók, az utakon irányíthatatlanná váló gépjárművek, a szigetelésüktől megfosztott vezetékektől felgyulladó lakások, az irányíthatatlanná váló nukleáris és hagyományos erőművek. A régi világot lángok emésztették el.
A történészek szerint azon az egy napon a világ teljes lakosságának nagyjából 20-25%-a elpusztult. A folytatás sem volt sokkal jobb, hiszen a tüzek eloltásához sem voltak eszközeik, és az addig műanyagokba csomagolt élelmiszerek, innivalók és gyógyszerek is igen gyorsan beszennyeződtek, tönkre mentek, sőt, a műszálas ruhák lebomlásával már semmi sem óvta a testüket sem. A káoszban hamar levetkőzte magáról mindenki a civilizációs gátlásokat, az emberek habozás nélkül gyilkoltak, hogy maguknak vagy családjuknak bármi ehetőt, ihatót szerezzenek.
Az Európai Unió sem menekült meg teljesen a csapásoktól, csupán "77%-ban". Ez a szám azóta szinte misztikus jelképpé vált az országaikban. Akkor és ott viszont csak annyit éreztek, hogy bár a külvárosok és az elmaradottabb, szegényebb régiók lángolnak, az ő repülőgépeik, járműveik, kommunikációs eszközeik és berendezéseik működnek, míg a világ többi részéről mit sem tudtak. Ahogy elkezdték eloltani a tüzeket, megjelentek a határokon a menekültek tömegei, akiket eleinte befogadtak, saját elveiket követve, majd mikor belátták, hogy képtelenek több embernek segíteni, megpróbálták lezárni a határokat. Mikor a kétségbeesett emberek felfogták, hogy nem akarják őket beengedni, feldühödtek és erővel akartak betörni. Az ekkor kiadott, azóta Hannibál-parancs néven ismert rendelet értelmében az EU határőrei és automata rendszerei figyelmeztető lövést követően agyonlőttek mindenkit, aki erőszakkal próbált bejutni a határain belülre. Ez a rendelet az Esemény óta eltelt száz évben végig érvényben volt, és az Unió magukat felsőbbrendűnek érző polgárai ezt teljesen helyénvalónak is érzik.
A világ többi része lassan heverte ki a pusztulást, már ha egyáltalán lehet ezt így mondani. A legtöbb országban fegyveres csoportok kezébe került a hatalom, hadurak és önjelölt vallási vezérek emelkedtek fel, akik ilyen-olyan indokokkal egymás ellen uszították híveiket. Egymást követték a helyi háborúk, széles körben elterjedt a (népre-nemre) tekintet nélküli rabszolgatartás, az események magyarázatára régi és új vallások jelentek meg, és sokan mutogattak az "uniósokra", akik szerintük vagy tudtak valamit, amit nem osztottak meg a világgal, vagy egyenesen ők okozták a katasztrófát. Elővették a régi technológiákat, a belső égésű motorok helyett visszatértek a gőzgépek, az elektromos eszközök pedig sokfelé teljesen eltűntek. Elfelejtett járványok tértek vissza és megjelentek egészen újak, a visszaesett mezőgazdaság és halászat pedig képtelen volt eltartani még a maradék lakosságot sem. Sok helyen kannibalizmusról suttogtak. Száz évvel az Esemény után a bolygó lakossága talán a harmada annak, ahányan a civilizáció csúcsán éltek a Földön.


A megváltozott világ
Száz évvel az Esemény után mér szinte nyoma sem maradt az egykori, globalizált világnak. Bár a lángok kihunytak és megindult egyfajta újjáépítés, nincsenek többé nagyhatalmak, hiszen az összeköttetések ritkán nyúlnak messzebb a közvetlen szomszédoknál, és a kommunikáció sem az a villámgyors, mint száz évvel korábban.  Az országok és régiók három nagy csoportra oszlanak, a technokratákra, a gőzállomokra és a barbárokra.
A technokraták csoportjába három nagyobb állam tartozik, melyek közül a legfejlettebb az Európai Unió, ami már csak nevében országok szövetsége, a nemzetállamok ugyanis jóformán alig-alig léteznek. Az Egyesült Királyság, Norvégia és Svájc ugyan nem tartoztak bele szervezetileg, de a NoPlastic külső résztvevőiként ők is sokkal kevesebb kárral úszták meg, és ma már a Balkánhoz hasonlóan mind részei a szövetségnek. Az egész EU egy erőd, amit minden irányból barbár hordák, betolakodók, rablók és banditák vesznek körül - legalábbis a központi propaganda szerint. Tengeri és szárazföldi határait automatizált fegyverendszerek, falak és aknamezők védik, melyek java részét elektromos árammal működtetik. Ez hajtja a vonatokat, a léghajókat és a gyorsjáratú siklógépeket is. Az energiát szél- és naperőművek termelik, és ennek segítségével állítják elő azokat a szerves eredetű műanyagokat is, amire a technológiájuk épül. Fejlett számítógépes és kommunikációs hálózatot építettek ki, ami azonban csak az előretolt helyőrségekig és gazdasági gyarmatokig terjed a kontinens határain túl. Társadalmilag rend és fegyelem jellemzi az államot, amit a mindenhol jelen levő rendőrség és az államvédelem ügynökei tartanak fent. Bár az EU demokrácia, választott vezetőkkel, a szavazati jog munkakörhöz és társadalmi státuszhoz kötött, ráadásul súlyozott, az egyén fontossága szerint. Az EU lakóit szinte mindenhol nagyképű, felfuvalkodott hólyagoknak tartják, nem ok nélkül.
A Japán Császárság és az Egyesült Koreai Királyság szintén a technokraták táborát erősítik. Ezeket az országokat a csendes átállásnak köszönhetően kevésbé sújtotta az Esemény, viszont a káosz közepette mindenhol a monarchia felé hajlók kerültek hatalomra. Egymással egyfajta véd- és dacszövetségben állnak, különösen az egykori Kína felől érkező fenyegetésekkel szemben, gazdaságilag viszont komoly a verseny. Korea elsősorban az orvosi technológia terén vezet, a növesztett szervek, specializált mirigyek és programozott izmok kifejlesztésével, míg Japán a számítógépes ipart dominálja. Harcias mentalitásuknak köszönhetően erős regionális hatalmak.
Vannak kisebb technokraták is, mint Kanada egyes államai, a független Kalifornia vagy New York, ami gyakorlatilag Európa amerikai előretolt helyőrsége. A feltételezések szerint a Közel-Keleten Izrael is hasonló fejlettséggel bír, viszont senki sem tud róluk biztosat, ugyanis évtizedek óta még diplomáciai küldöttségeket sem engednek be az országba.


A gőzállamok közé tartozik az Esemény kétségtelenül legnagyobb vesztese, az egykori Amerikai Egyesült Államok, ami nem csak totálisan széthullott a káosz évei során, de egyes részei lakhatatlanná is váltak a nukleáris, biológiai és kémiai szennyeződés miatt. A hadsereg és a nemzeti gárda egysége a kormányzók kezébe kerültek, akik egy idő után már nem a rend fenntartására, hanem terület- és élelemszerzésre használták fel őket. Ezekből a két-három egykori szövetségi államból összekovácsolt országokból ma tucatnyinál is több húzódik Kanadától délre, beleértve Mexikó maradványait is. A legtöbb országban a technológia szintje a késő tizenkilencedik, kora huszadik századira esett vissza: gőzgépek hajtják a vasúti mozdonyokat, autókat és hajókat, a ritkás elektromos hálózatot kátránnyal szigetelt vezetékek alkotják, minden fából, vadból és acélból készöl, a ruhák alapanyagait pedig rabszolgamunkával termelik. Az egymással ellenséges országok szívesen nyújtanak menedéket a szökevényeknek, az állami portyázók viszont állandóan igyekeznek pótolni a veszteségeket. Mindenki fegyvert hord és kész is használni.
Dél-Amerika, Kanada és Ázsia számos régiója szintén a gőzállamok közé tartozik: ezek általában egy-egy város vagy egykori tartomány káré szerveződött országok. Technológiájuk alapját a gőzgépek és a földművelés jelentik, bár a rabszolgatartás közel sem olyan elterjedt, mint az egykori Államokban. 


A harmadik csoportba tartozik gyakorlatilag a világ összes többi része, ahol nincsenek igazi országok vagy államok. Hadurak, banditák és káosz uralják ezeket a földeket, ahol egy-egy ember akarata a törvény, és halálukkal azonnal szétesik minden, amit felépítettek. Ezek a régiók lehetnek olyan nagyok, mint fél Afrika, ahol a törzsek visszatértek a régi életmódhoz, elutasítva a fehér ember minden vívmányát, vagy egy-egy folyóvölgy, mint Kínában, ahol a banditavezérek igyekeznek minél nagyobb hatalmat magukhoz ragadni, mielőtt egy rivális vagy túl mohó hadnagy tőrt döfne a hátukba.

A világ, mint szetting
A NoPlastic egy sokarcú világ. Egyrészt posztapokaliptikus, hiszen ott vannak mindenhol az Esemény előtti városok és telepek lakott vagy lakatlan romjai, az egykori katonai bázisok, kisiklott vonatok, elsüllyedt hajók, melyek mindmáig kincset érő nyersanyagokat, értékes fémeket rejthetnek. Másrészt steampunk, hiszen a nagy részén a gőztechnológia jelenti a csúcsot, és rengeteg feltaláló próbálkozik őrültnél őrültebb találmányokkal. Harmadrészt pedig sci-fi, mert a megmaradt technokrata országok tudományos fejlettsége, ha lassan is, de folyamatosan növekszik, és a biológiai beültetésekkel még az emberi test is fejleszthető.
Ebben a játékkörnyezetben elég sokféle kaland, kampány elképzelhető: egy EU-ban játszódó történetben a csapat tagjai ugyanúgy lehetnek a titkosszolgálat ügynökei, akik beszivárgó kémek vagy az állam ellen törő anarchisták, nemzetállami terroristák után kutatnak, mint a másik oldal tagjai. A gőzállamokban helyezve a történet szólhat egy régi technológia vagy elfeledett bunker felkutatásáról, egy új találmány sikerre viteléről, rabszolgasorba került szerettünk kiszabadításáról vagy a vagyonszerzésről. A barbárok között pedig bármi lehetséges, a puszta túlélő. Mad Max-sztoriktól kezdve a törzsi háborúkon és a kincskeresésen át a saját ország megalapításáig.

Rendszer
Gyakorlatilag bármilyen motort betehetünk a NoPlastic alá, amelyik csak szimpatikus, az alábbiakat figyelembevételével.
  • A világban nincs mágia, de a pszionika elképzelhető bármelyik országban. A technokraták mesterséges mutációkkal és kormányzati kutatással törekszik a kifejlesztésére, a gőzállamokban spiritiszták és médiumok kínálnak borzongást a természetfeletti iránt érdeklődőknek, a barbároknál pedig a törzsi sámánok vagy a szellemharcosok közé tartozhatnak a pszionikusok.
  • Igazi kibernetikai nincs (azok is nagyon rosszul jártak, akik annak idején nem cserélték le az implantokat és protéziseket), viszont a technokraták mind bírnak olyan biotechnológiával, ami képes fokozni az emberi test teljesítményét. A reflexeket gyorsító mirigyek, acélos izmok, vízben légzést biztosító tüdők vagy akár az arc elváltoztatását lehetővé tevő, gyurmaszerűen formázható szövetek mind elképzelhetők.
  • A világban nagy számmal vannak természetes mutációk is, a száz évvel ezelőtti Esemény utóhatásaként: egész országok váltak szennyezették, és ez az emberi és állati génállománynak sem tett jót.

Alternity
A kedvenc "választott fegyverem" itt is remekül helytállna, a mutánsok, a biotech és különösen a pszi terén.

Modern AGE
Az egyik kedvenc könnyedebb rendszerem, bár itt szokás szerint elég sok mindent kellene hozzá kidolgozni.

Mutant Year Zero
Lásd Modern Age.

Shadowrun
Itt gyakorlatilag a mátrixot teljesen kihagyva, a mágiát pszivé átszínezve egy egész pörgős rendszert kapunk.

CP2020/Interlock
Ez a motor is remekül fekszik hozzá, viszont jó sokat kell hozzá dolgozni.

D&D 3/3.5/5e
Bár ezeket a rendszereket most nem annyira preferálnám, de ezek sem teljesen alkalmatlanok hozzá. A D20 Star Warshoz használt HP/Stamina kombóval egész jó lenne hozzá.

Ahogy korábban is, a fentiek csak a saját szubjektív véleményemet jelentik, és közel sem a teljes listát.

Ez a házibarkács világ Nerva fejéből pattant ki, egy "mi lenne, ha...?" gondolatból. Az általa felvázolt alapötletet már együtt bontottuk ki.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések