Házibarkács ötletek - Csillagösvény

A Castle Falkenstein rendszerét használó Lovagregény romantikus fantasy szetting után úgy döntöttünk, hogy kipróbáljuk, hogyan is működik a kártyás motor egy sci-fi környezetben. Nos, ahogy vártuk, remekül teljesített! Az alábbiakban ezt a saját szettinget szeretném bemutatni, és néhányat a hozzá igazított szabályokról.

Art by Manchu

Stílus és hangulat
A Csillagösvényt leginkább a Star Trek és a Babylon 5 inspirálta, bár ezekhez képest lényegesen kevesebb az idegen nép. Az ihletadó források közt mindenképpen megemlíteném még a MegaTraveller szerepjátékot, a Star Trader című crpg-t és a Asimov Alapítányát is. A történet középpontjában az utazás és egy rejtélyes, elveszett hajó megtalálása került, amit számos frakció akar magának, néhányan pedig egyszerűen csak azt szeretnék, hogy senki se bukkanjon rá.


A világ
3049-ben járunk, mintegy háromszáz évvel azután, hogy az emberek által valaha felépített legnagyobb állam, a Terrai Birodalom viharos sebességgel összeomlott. A majdnem négy évszázadon át létező csillagközi állam, melynek létrejöttét a "csillagösvények", vagyis a mesterségesen létrehozott féreglyukak felfedezése tette lehetővé, és katonai erejét külső ellenség soha nem tette próbára, saját vezetői kapzsiságának lett áldozata: egy trónbitorló végzett az uralkodócsaláddal, ám őt magát is megölték a testőrgárda katonái. A császár nélkül maradt Birodalmat sokan próbálták a saját elképzelésük szerint egyben tartani, de minél szorosabban fogták, annál jobban csúsztak ki közülük a rendszerek. Egymást követték a birodalmak, királyságok, köztársaságok és föderációk, mígnem nagyjából százötven évvel ezelőtt eljutottunk a jelenleg is létező állapotba: az egész Ismert Űrben nincs olyan államalakulat, ami fél tucatnyi rendszernél többre ki tudná terjeszteni a fennhatóságát, és ezt a maroknyi keveset is árgus szemekkel figyelik a szomszédok, hogy azonnal leverjenek bármiféle terjeszkedési próbálkozást. A birodalmak kora lejárt: a rendszerek többsége egy-egy önálló állam, de az is gyakori, hogy egy csillagrendszeren belül az egyes bolygók, űrállomások maguk is függetlenek legyenek.
Az Ismert Űrben rengeteg lakott rendszer van, és ezeket továbbra is a csillagösvények kötik össze: ezt a technológiát a hétköznapi nevén csak "csillagporként" emlegetett, kristályos anyag teszi lehetővé, melyet a csillagok közvetlen közelében lehet csak kinyerni, mielőtt megsemmisülne a napszélben. Ez viszont különleges technológiát igényel, és a csillag közelsége miatt roppant kockázatos is: mindez pedig azt eredményezi, hogy a csillagközi utazás roppant költséges dolog. A sűrűbben lakott rendszerekben még állnak a Birodalom idején épített csillagkapuk: ezek az átlag száz méter átmérőjű fémgyűrűk egyszerre több hajó indulását is lehetőség teszik, így az egy irányba tartó kapitányok közösen összeadhatják a kapunyitás költségét. A csillagösvény bejárata a megnyitás után nagyjából egy percig marad stabil, azután bezárul, ami viszont a már belépett hajókat nem érinti, azok továbbra is 1 fényév/perc sebességgel száguldanak a céljuk felé. A kilépéshez nincs szükség kapura, a csillagösvény végpontja a navigátor által megszabott ponton lesz a célhelyen - persze attól függően, mennyire végezte jól a dolgát.
A fentiekből már sejthető, hogy a legtöbb űrhajónak egyáltalán nincs saját FTL (vagyis fénynél gyorsabb utazást lehetővé tevő) hajtóműve: maga az "űrhajó" igazából pont azokat a járműveket jelöl, melyek önerőből legfeljebb folyamatos gyorsulással képesek elhagyni a csillagrendszerüket. A "csillaghajók" viszont a kapitányuk akarata szerint járhatják a világűrt, bár minden egyes megnyitott csillagösvény súlyos összegbe, akár több ezer koronába is kerülhet. Efféle kiadásokat általában csak a gazdagabb kormányok és vállalatok engedhetnek meg maguknak - és a Kereskedők Céhe. A Birodalom eme maradványa eredetileg a független fuvarosokat egyesítette, ám mikor egy belső krízis idején a hajóikat önként a császári erők szolgálatába állították, a császártól hatalmas jutalmat kaptak cserében: minden, a céhbe tartozó kapitányt nemesi rangra emelt, akiknek így kijárt a "kereskedőherceg" titulus. Az összeomlás után a Céh összezárt, megőrizte függetlenségét, és a jogot, hogy ők adják ki az új tagoknak a kereskedőhercegi pátenst. Ez ritka esemény, évente tíznél kevesebbszer történik meg, viszont a rang öröklődik a "kereskedőházon" belül. A kereskedőhercegek hajói önálló államnak minősülnek, az erőszakos átkutatások gyakorlatilag hadüzenet a ház és az egész Céh ellen, amit csak a legerősebb csillagállamok kockáztatnak meg, hiszen ez a kereskedelem megszakadásához vezetne.


Bolygók az Ismert Űrben
Több száz évnyi terraformálás és kizsákmányolás után a legtöbb bolygó már alig-alig hasonlít az emberek érkezése előtti állapotára.
  • Városvilágok: gyakorlatilag egybefüggő, szektorokra osztott településekkel borított bolygók, ahol gyakran még egy kisebb planéta esetében is sok milliárdnyi emberél. Természetesen itt is van ipar, de főleg könnyű-, szórakoztató- és szolgáltatóipar a jellemző, a nehézipart pedig mélyen a föld alá, orbitális pályára vagy valamelyik holdra költöztették.
  • Agrárvilágok: szabályozott, nagyipari gazdaságokkal borított bolygók, az Ismert Űr éléskamrái. Hatalmas robotot gondozzák a maximalizált hatásfokú, génmódosított növényeket és állatokat, a lehető legkevesebb emberi munkaerő mellett.
  • Iparvilágok: gyárakkal, üzemekkel, bányákkal és hatalmas, gyakran nyílt ipari hulladéklerakókkal vannak teli bolygók. Legtöbbször csak annyira vannak terraformálva, hogy a légkör szabadon vagy kisebb maszkokkal belélegezhető legyen, és hogy a sugárzás ne ölje meg a védőruha nélkül kimerészkedőket. Nem ritka, hogy város- vagy agrárvilágok a fejlődésük egy pontján iparvilággá lesznek átminősítve.
  • Rezervátumvilágok: különleges státuszt élvező bolygók, melyek vagy megőrizték az eredeti élővilágukat, vagy pedig terraformálással egy idealizált "földi paradicsommá" alakították őket. Általában az emberi települések kevesebb, mint az egytizedüket foglalják el, a többi a természeté vagy az őshonos népeké, és a beutazáshoz engedély kell.
  • Roncsvilágok: egykori város- vagy iparvilágok, melyek  mára valami miatt elvesztették a jelentőségüket, és elhagyott települések, gyárak és máshonnan idehordott hulladékhalmok borítják a felszínüket. A korábbi lakosságuknak általában csak a töredéke maradt hátra.
  • Csatamezők: az összeomlás évei vagy valamelyik azt követő háború során feldúlt, és enne jeleit még mindig viselő bolygók. Bár legtöbbször nem lakatlanok, sőt, néha egész nagy települések is vannak rajtuk, a felszín tekintélyes részét (általában minimum 2/3-át) a konfliktusok maradványai, lerombolt városok, szétlőtt roncsok és az elpusztult természet maradványai borítják. A kincskeresők számára  ígéretes helyek.

Különös technológiák
Az Ismert Űr világain használt technológia olyan fejlett, hogy az átlagember számára már szinte felfoghatatlan: éppen ezért nagyon gyakori, hogy még a leghétköznapibb tárgyakba is szerelnek valamiféle korlátozott vagy éppen fejlett mesterséges intelligenciát, ami segíti a használót, egyben meggátolja, hogy hülyeséget csináljon. Ez a játék rendszerére lefordítva annyit tesz, hogy amennyiben az eszköz (fegyver, műszer, szerszám, konyhai eszköz stb.) "okos", akkor van neki egy vagy több saját képessége, ami az emberekhez hasonlóan Gyenge és Rendkívüli között mozog. És amikor a használója kihasználja az eszköz MI rásegítését, a CF Kombinált Tettek szabályát kell használni: a karakter és az eszköz tudása összeadódik, és a kézben tartott lapok közül csak a legkisebbet lehet hozzá tenni, az MI leszabályozás miatt. Ezzel a hétköznapi dolgok könnyebben elérhetők, viszont igazán nagy tettet nehéz véghez vinni, és a fejlődés szempontjából sem számítanak.
Az egyik legfontosabb új technológia a holomező: ez lényegében az energia ideiglenes átformálása anyaggá (lásd Star Trek és a holofedélzet). A létrehozott holomező a megadott paraméterek szerint lehet kemény vagy rugalmas, súlytalan vagy súlyos, átlátszó vagy átlátszatlan. Mivel folyamatos energiaellátást igényel, melynek hiányában kikapcsol, ezért például valódi ablakokat vagy falakat csak ritkán hoznak létre belőle, de az űr/csillaghajók "ablakai" gyakran holomezők, melyek a hajótest külső felületére szerelt kamerák képét vetítik a belső oldal elé. Ugyanúgy gyakoriak a csuklópántban viselhető holopáncélok, melyek aktiválás után valódi, ám súlytalan vértként védik a viselőt, vagy a markolatból előpattanó holopengék, melyeknek még szimulált súlya is van, amit a beépített MI még manipulálni is tud (egy igazi kardmester persze sosem használna ilyet párbajban). A hétköznapokban ékszerek, ruhák és használati tárgyak is készülnek holomező segítségével. 
Ezeken felül számos egyéb technológia is elterjedt. A lőfegyverek terén a leggyakoribbak az apró fémlövedéket nagy sebességgel kiröpítő mágnesfegyverek, a tűpontos lézerek és a nagy erejű, ám rövid hatótávolságú plazmavetők. A legtöbb embernél van egy-két gyufásdoboz méretű mikrodrón, ami körülötte repkedve figyelmezteti a veszélyekre, holomezővel esernyőt tart a feje fölé vagy megvilágítja az útját. A személyi kommunikátorok is jellemzően háromdimenziós képet mutatnak a felekről.


Pszionika
A Kereskedők Céhe mellett a másik, egykori birodalmi intézmény, amihez senki se mer hozzáérni, az Elmekutató Tudományos Intézet, az ETI. Az itt képzett telepaták ("eszperek"), biokinetikusok ("békák") és telekinetikusok ("boszorkánymesterek") a pszi egy-egy ága felett bírnak hatalommal, és az egy csoportok társadalmi megítélése sem egyforma. A legismertebbek az eszperek, sokak számára ők testesítik a pszít. Azok, akik tudnak a békákról, általában tisztelik őket, hiszen gyógyítók, aszkéták és szerzetesek. A boszorkánymesterek a Birodalom idején egy különleges katonai erőhöz tartoztak, akik uralni tudták a természet erőit, és az összeomlás során ők maguk is megpróbálkoztak egy, a saját elképzeléseik szerinti állam felállításával, ami csúfos kudarcot vallott. Azóta az ETI hivatalosan nem képez belőlük, de sokan gyanítják, hogy titokban mégis megteszik.
Mindhárom ág egy önálló képesség, és míg a képzetlen emberek Átlagos szintje csak annyit takar, hogy képesek észlelni a hatását, ha valakinek az egyik Jóra nő, a másik kettő automatikusan Gyenge lesz, és nem is tudja növelni. A képesség szintjének növekedése automatikusan újabb erők birtokába juttatja a használót: például a Jó Telepátiával már képes bizonyos távolságon belül észlelni az élőlényeket, Nagyszerűnél viszont már be is tud látni távoli helyekre, és képes üzeneteket küldeni. Kivételessel már akár bele is tud hallgatni másik gondolataiba, Rendkívülivel pedig csillagösvényt képes fejben kiszámolni, számítógép nélkül.
A pszi használata rendszerileg feleúton áll a Tünde képességek és a mághia között: ehhez használjuk a játék második pakliját, a Káoszpaklit. Amikor használni akarja a képességét, körönként húzhat egy lapot a pakliból, és ha az illik a képességéhez (például Telepátia esetén a Treffhez), a lap a névértékét éri, más esetben csak 1-et. Minden kihúzott lap 1 pontnyi Sokkot okoz az alanynak, így nem tud végtelenségig koncentrálni, mert előbb-utóbb elájul. Ha úgy dönt, elég erőt gyűjtött össze, a saját képesség és a lapok összege a Fókusz értéke, ami ellen a célszemély ellenállhat, ha akar vagy tud, illetve a Fókusz határozza meg bizonyos esetekben a képesség hatótávolságát.

A játék kezdete óta elég sok anyag gyűlt össze a Csillagösvényhez, minden nem is férne be egy cikkbe. Egy következőben majd részletesebben bemutatom, hogyan is tervezhetünk saját űr/csillaghajót, a CF eredeti járműtervező mechanizmusának alapjain.



Házibarkács ötletek - Csillagösvény

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések