Címkék

Cyberpunk RED - Faxlapok - Arccal a porban

PLETYKÁK - VÉLEMÉNY - IDŐJÁRÁS & VESZÉLYEK - TECH -

ÉLETSTÍLUS - SZÓRAKOZÁS - ÜZLET - NEMZETKÖZI HÍREK

NCT

Night City Today


Szárazföldi Kalózok
Írta: Dick Mosley

Ezerszer hallottuk már, hogy a nomádokat, mint jelenséget, a kapzsi agrár- és olajipari cégek hozták létre, és hogy ezek az emberek áldozatok, ahogy Night City hajléktalanjai is. Talán nem leszek népszerű filantróp körökben, de szerintem ez baromság!
Night City talán nem az az utópia, mint vártuk volna annak idején, de semmi, ismétlem semmi nem igazolja az én szememben ezt az életformát. A nomádok nagy ívben tesznek a város és az államok törvényeire, karavánokban száguldoznak keresztül a vidéken, és elveszik, amit csak akarnak, mint Ázsia mongol hordái az ókorban és a középkorban. Sokak szerint ez a szabad élet romantikus, de mit ér a szabadság, ha orvosra van szükséged? Mit ér az arcodba csapó szél, ha a gyereked beteg? Egyáltalán, milyen esélye lehet egy nomád gyerekének a mai kiélezett munkaerőpiaci helyzetben? Megmondom: semmilyen!
Arról nem is beszélve, hogy ezeknek a nomádoknak van egy még aljasabb csoportja, a Raffen Shiv. Tudom, tudom, mindig azzal jönnek, hogy ezek a számkivetettek számkivetettjei, a legalja renegátok és így tovább. De tényleg el kell hinnünk ezt a hazugságot? Attól lennének jobbak mondjuk az Aldecaldók, hogy ők CSAK csempészek, míg a Raffenek valódi kalózok, akik bárkit meggyilkolnak az úton, mert mondjuk megtetszik neki a kocsija visszapillantójáról lógó rózsaszín plüss dobókocka? 
Igen, részrehajló vagyok. Igen, vesztettem el hozzám közelállót a nomádok támadásában. Igen, én is ott voltam, és máig viselem a sebhelyeket. Büszkén vállalom a véleményemet: a világ jobb hely lenne a nomádok nélkül!



Küldetés: A Takarítóbrigád
Információ a játékosoknak:
A karakterek kapnak egy igazán könnyű megbízást: egy jelzés nélküli AV-vel ki kell repülniük a szikár, poros Kaliforniába, egy régi céges létesítményhez, ami egy farm alatt rejtőzik. Odaérve le kell menniük a bázis legalsó szintjére, és a magukkal vitt termitplazmával (végig speciális védelmi öltözéket viselve) fel kell perzselniük az egykori laboratórium összes berendezését és az ott élő állatokat, növényeket. Ellenállásra nem számítanak, a létesítmény 10+ éve le van zárva, viszont a biológiai veszélyforrás miatt a fizetség egész jó (5000 előre, 15.000 a visszatérés után). A megbízó pár embere is velük tart, egy orvostechnikus, aki a pusztítást fogja felügyelni, és két fegyveres. Az egész meló egyetlen napot vesz csak igénybe.


Mesélői jegyzetek:
A küldetés első fele, a bázis felperzselésével igazából csak a bevezetés. A létesítmény teljesen kihalt, itt-ott régi céges jelzésekkel (ez ugyanaz a telep, mint a Céges Fickók Cyberpunk 2020 kalandmodulban a létesítmény). A laborba lemenve ugyan látnak néhány nagyobb patkányt és alkarnyi csótányt, de ezek nem jelentenek valódi veszélyt: a Mesélőn áll, hogy a pusztítás részét mennyire domborítja ki a kalandnak.
Amikor viszont a csapat visszatér a felszínre és a velük küldött technikus jelez a közelben várakozó AV-nak, hogy a meló elvégezve, szedjék fel őket, a légijármű ehelyett kilő pár rakétát a liftet rejtő épületre. A robbanásokban a velük küldött NJK-k meghalnak (vagy sem, a Mesélőtől függ), a csapat tagjai pedig súlyosan megsebesülnek, ájultan kidőlve a lángoló romok között. Ismét csak a dramaturgia függvénye, hogy ezt a támadást a Mesélő tényleges harcként meséli-e le, vagy csak elmeséli a történteket: előbbi esetben azért arra figyeljen oda, hogy a játékosok ne haljanak bele, és ne is legyen túl könnyű dolguk. Ha éles harcot játszanak le, a rakéták után az AV esetleg még végig is vereti a romokat a könnyű géppuskával, de azután elrepülnek, anélkül, hogy megbizonyosodnának, a csapat tagjai halottak. A lángoló épületből kijutás legalább annyi veszélyt rejt, mint a fegyvertűz.
Opcionálisan akár innen is indulhat a kaland, hogy a karakterek magukhoz térnek egy táborban, fegyverek nélkül, de érezhetően nem fogolyként. Ha itt indul a sztori, akkor az előzményre talán nem is emlékeznek pontosan, a mesélő flashback visszaemlékezéseket dobálhat be a megbízásról, a bázisról és a velük küldött, pótoltható NJK-król. A megmentőik nomádok, az Aldecaldo klánból, akik éppen egy beszerző útról tartanak visszafelé Night Citybe. A felderítőjük látta a történteket, a feltört rádióadásból pedig azt is tudták, hogy a saját "céges uraik" árulták el őket, így azonnal el is nyerték a szimpátiájukat. Kihúzták a túlélőket a romok közül és bekötözték a sebeiket - a nomádok egyike, Med'c korábban katonaorvos volt a Negyedik Cégháborúban, így a lehetőségekhez képest jó ellátást kaptak.
A kis táborban összesen kilenc nomád van, négy járgánnyal, és még bőségesen van helyük akár hét-nyolc túlélő számára is (ha a Mesélő életben hagyta az NJK-k egy részét vagy mindegyiket). A vezetőjük Ranger, egy keveset dumáló férfi, akiről a többiektől tudják, hogy korábban állítólag Night Cityben volt rendőr, még a bomba előtt (a pasas kb. 50). Nagyjából felerészben férfiak és nők, elég lazán viselkednek, de ez csak tettetett nyugalom. Valójában mind gyakorlott pusztai nomád, akik minden bokor mögött csapdát sejtenek. A Mesélőn áll, hogy nevet és személyiséget adjon nekik, esetleg némi romantikus szálat is belekeverve a történtbe, vagy némi személyes ellenszenvet - lehet, hogy Ranger szerint barátok, de nem mindenki kedveli a céges zsoldosokat, amíg azok be nem bizonyítják, hogy megbízhatók.
Az út visszafelé a terepen legalább 4-5 nap, mert a nomádok nem egyenes úton haladnak. Nagyjából a következő szakaszokra bontható az út:
  • Az első tábortól Porvárosig: ez egy elhagyott kistelepülés, ahol egyedül a városka közepén álló bár működik már. A csapos egyben a helyi vegyesboltos is, Santa Ana néven ismerik, bár a legtöbben csak Santának nevezik. A csehóban dekkol pár Raffen Shiv bandita is, de Santa bárja semleges terep, senki se balhézhat.
  • Porvárostól a csapat két napig délnyugatnak tart, hogy találkozzon egy másik Aldecaldo karavánnal, viszont a Raffenek leadják a drótot róluk, így néhány homokfutó is a nyomukba ered. A csata padlógázzal zajlik, a tereptárgyakat kerülgetve, a zsoldosoknak pedig bőven van alkalmuk bebizonyítani, hogy megbízhatók - vagy eljátszani a kezdeti bizalmat is. A Raffenek nem erőltetik túlságosan a harcot, ha egy kocsit kilőnek, lemaradnak.
  • A másik karaván táborhelyét elérve csak egy üzenet várja őket, hogy egy nagyobb csapat Raffent láttak a közelben, és egy nappal előttük elindultak a város felé. Ranger kissé kiakad, hogy itt hagyták őket, de végül itt töltik az éjszakát, majd reggel ők is NC felé indulnak.
  • Az utolsó szakaszon felbukkannak megint a Raffenek, ráadásul a csapatot kilövő AV is felbukkan: a bevetés vezetőjét nem dicsérték meg, hogy nem ellenőrizte le, tényleg meghaltak-e a zsoldosok, így visszamentek és azóta próbálják megtalálni őket. A Raffenek most már az ő szolgálatukban állnak, és sokkal agresszívebbek, sokkal keményebben küzdenek. Csak akkor maradnak le, ha mind a négy kocsijukat kilövik, vagy ha lezuhan az AV és legalább a kocsik felét elvesztik.
  • Ha a csapat túléli a csatát és eljut az Aldecaldo táborba, Ranger nem marad hálátlan: egyfelől mind kapnak pár ezrest tőle (3-4000 eb fejenként), másfelől pedig mostantól jóban vannak a klánnal, és számíthatnak rájuk, ha bajba kerülnének.


Címkék:
Hely: Budapest, Magyarország

Megjegyzések

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések