The Witcher TTRPG - A Tome of Chaos - A káosz kötete
A Witcher szerepjáték utolsó, nyomtatásban is megjelent kiegészítője a 2022-ben kiadott A Tome of Chaos, ami a mágiára, a varázshasználókra (vagyis a mágusok, papokra és druidákra) és úgy általában a mágikus természetű dolgokra koncentrált. Ez egyben a játék legvaskosabb kiegészítője: a kb 160 oldalas A Witcher's Journal és a 174 oldalas A Book of Tales után ez a kötet 216 oldalas, és érezhetően nagyon sok munka van benne. Az A Witcher's Journal kiegészítőhöz hasonlóan a könyv szinte minden fejezete egy, az adott részhez kapcsolódó, rövid novellával zárul, ami remekül megadja az egésznek a hangulatát.
Ley-vonalak
A Witcher mágiarendszerében fontos (bár nem kiemelt) szerepet kaptak az erőpontok, ahol a megfelelő elemekhez tartozó varázslatokat nagyobb hatékonysággal lehet létrehozni. Ennek kibővítését jelentik a ley-vonalak, a föld mágikus erővonalai, melyek egyfelől magyarázatot adnak az erőpontokra (ezek a ley-vonalak metszéspontjaiban találhatók), másfelől pedig egy könnyebben elérhető, ugyanakkor instabilabb és veszélyesebb bónuszt adnak a mágiahasználóknak.
Mágusok
A mágusokról szóló fejezet rengeteg pluszt tesz hozzá az alapkönyvben szereplő információkhoz, így például hosszú bemutatást kapott a három nagy mágusakadémia, Arethusa, Ban Ard és Gweison Haul, és megismerhetjük az inaséveket és a társadalmi státuszukat a világ különféle részein.
Az igazán hasznos részek viszont a külön mágus életútnál jönnek: ebben a rájuk szabott verzióban külön helyet kapott az, hogy hogyan fedezték fel magukban az erőt, hogy hogyan reagáltak erre a körülötte élők, hogy melyik iskolába járt, és hogy onnan milyen különleges tudást szerzett(például Arethusa varázslónői képesek 10 ÁLL feláldozásával egy körre +2 ponttal megemelni az Erély értéküket, így több mágikus energiát tudnak átáramoltatni magukon anélkül, hogy túlerőltetnék magukat.
Az akadémiai évek is felbukkannak az előéletben, hiszen ez minimum 2 évtizedet (két dobást) jelent, így iskolától függően más-más események történhettek a karakterünkkel. Kitér az esetleges tanítvány-évekre is, és hogy milyen személy volt a mesterünk, és mi történt vele a végén. A felnőt éveinket taglaló rész sokban hasonlít az alapkönyben szereplő vaják életútra: eldönthetjük, hogy az adott évtizedet mivel töltöttük (pl. Politika, Kísérletezés stb.), majd ennek fényében dobunk Veszélyre és eseményekre. A végeredmény lehet plusz szövetséges, extra képzettség-szint, mágikus tárgy vagy mágikus eredetű torzulás, nyomunkban lihegő ellenség vagy akár egy átok is.
Papok
A mágusok 20+ oldala után majdnem ugyanennyi szól az istenek szolgáiról is, viszont ez jóval tagoltabb. Egy általános összefoglaló után ugyanis a könyv végig veszi a Kontinens hat nagy és nyolc kisebb vallását, ezzel jelentősen kibővítve az alapkönyv nyújtotta lehetőségeket.
A fejezet első szakasza elsősorban a világismeretről szól, a mágusok és a papok közti különbségről, ahogyan a két varázshasználó ág közeledik a Káoszhoz, vagyis magához a mágiához. Kitér arra is, hogy mennyiben és miért állnak másként a közemberek a két csoporthoz.
A vallások bemutatása az alapkönyvhöz hasonló, bár annál lényegesen bőbeszédűbb: a nagyobb hitek itt egy-egy egész oldalt kaptak, a kisebbek pedig felet, mint az alapkönyvben. Kapunk pár ősi, nem csak emberek által tisztelt istenséget, de nomád és skelligei isteneket is.
A fejezet végére került az egyik leglényegesebb dolog, amit már a tartalomjegyzék is sejtetett: az A Tome of Chaos ugyanis szétválasztotta két külön hivatásra a Papot és a Druidát. A hivatáslap (szakképzettség, képzetségcsomag, induló felszerelések, Erély stb.) mellett kapunk egy önálló képzettségfát, ahol a Druida helyére a Kultista lépett, ami három új, önállóan felvehető és fejleszthető különleges képességet jelent.
Druidák
Ahogy már említettük, az alapkönyvben a Druida még a Pap hivatás része volt, ami csupán a képzettségfa egyharmadában és némileg más fohászokban volt tetten érhető. Éppen ezért az itt szereplő anyag nagy része máshol még nem szerepelt (bár a druida elég gyakori a szerepjátékokban, így annyira gyökeresen nagy újdonságokra azért nem számítsunk). Megismerhetjük a történetüket, a világban betöltött helyüket, a fajtáikat és hogy hogyan viszonyulnak mindenki máshoz. Bemutatja az öt legnagyobb druidakört, a saját jellegzetességükkel, majd rátér magára a Druida hivatásra. Immár saját szakképzettséget is kapunk, a Tölgy és fagyöngy rítusát, amivel egy saját, csak az adott Druida kezében működő, vele együtt növekvő erejű varázsbotot készíthetünk. Az új képzettségfa egyharmada az alapkönyv papi fájából származik, a kétharmada, vagyis hat képesség viszont új. Ezek között találunk a ligetek védelmét erősítő tudást és egyfajta alakváltást is, a Bestia alakját, bár ez inkább a mutagének okozta mutációra hajaz: a medve erejét használva nem az állattá változik, hanem a kezein nőnek 4k6 sebzésű karmok, melyekkel háríthat is, és ha megsérülnek, visszanőnek. Ráadásul minél erősebb a különleges képesség, annál többféle állati jegyet tud összekombinálni a druida.
Mágikus közemberek
Az alapkönyv többször is említi, hogy a mágikushatalommal bíró népesség tekintélyes részének legfeljebb annyi ereje van, hogy egyetlen mágikus hatást tudjon létrehozni, például az Álomjóslás rituáléját. Ebben a rövidke fejezetben arra kaphatunk útmutatást, hogyan alkossunk olyan karaktert, aki nem varázshasználó (Mágus, Pap, Druida) vagy Vaják, és mégis bírjon valamilyen csekélyke varázserővel. Ez a lehetőség csak a mágiát birtokló fajok (ember, tünde) esetében lehetséges, és csak egyetlen kisebb vagy nagyobb adománnyal rendelkezhetnek. A könyvben felsorolt 14 lehetőség (6 kisebb és 8 nagyobb) egyike sem jelent túl nagy erőt, inkább csak érdekessé vagy éppen veszélyessé tehetik a történetet, ha redaniai boszorkányvadászok erednek a karakter nyomába.
Varázslatok, fohászok, jelek, rituálék és rontások
A könyv nem szűkmarkú ezen a téren: 52 mágus varázslat, 10 papi (és 8 főpapi), illetve 10 druida (és 5 hierofáns/flaminika) fohász, 2 fejlesztett vaják jel, 10 rituálé és 6 rontás szerepel a repertoárban, ezzel szinte megduplázva az alapkönyvben szereplő mennyiséget.
A mágikus piactér
Az alapkönyv nem bővelkedett megszerezhető vagy megvásárolható mágikus kincsekben, inkább a karakterek által elkészíthető holmikon volt a hangsúly, bár azért kaptunk 10 fegyverre írható rúnát, 5 páncélra véshető varázsjelet és 17 ereklyét. Ezt most itt kibővíti egyfelől 4 új, páncélra véshető varázsjel, valamint egy teljesen új kategória, a rúnaszó/varázsjelszó, ami a különálló jelek kombinálásával hozható létre, viszont melléjük semmilyen más rúnát/varázsjelet nem lehet felírni. Cserében viszont a hatásuk jelentősen kibővíti az eredetit. A leírásuk mellé megkapjuk a készítésükhöz szükséges szabályokat is, ezzel is bővítve a Kézműves hivatás lehetőségeit. Ráadásul arra is kapunk módot, hogyan adjunk hozzá extra rúna/varázsjel-helyeket a fegyverekhez vértekhez.
Az elixírek valahol feleúton vannak a "közönséges" alkímiai szerek és a vajákok főzetei között: bár kétségkívül mágikus a hatásuk, és ugyanúgy van Méregszintjük, mint a vaják szereknek, bárki fogyaszthatja őket. Egy adag Anabolikus szteroid például 10 percre +10 ponttal megnöveli az Életerőt, és +2 bónuszt ad a Kitartás és Termet képzettségekre - igaz, a hatóidő alatt mindenkivel szemben agresszív lesz a fogyasztó.
A kisebb mágikus tárgyak közé olyan holmik tartoznak, mint a Kristálykoponya, ami parancsszóra egy valódi állattá változik, vagy a Mágikus tünde kötél, ami engedelmeskedik a kézben tartó személy akaratának, így képes odakúszni egy kapaszkodót kereső személyhez vagy ráköti magát a faágra, amire rádobják. Nincs belőlük sok a könyvben, de máris sokkal érdekesebb zsákmányt lehet lelni egy ősi tünde romban, mint eddig.
A The Witcher crpg-k egyik régi eleme a Geralt övén függő trófea, amiből mindig csak egy lehetett, viszont komoly bónuszt adott. A könyvben szereplő Trófea átitatása rituáléval most már bárki használhat ilyeneket, bár csak annak a kezében (övén) fejtik ki a hatásukat, aki tényleg tevékenyen részt vett a lény legyőzésében. Minden szörnytípushoz tartozik 3-4 trófea, a maga hatásával, így választékból nincs hiány.
A sötét tanok
A mágikus rituálékról szóló részben több alkalommal is említette az alapkönyv a tiltott tanokat, mint a nekromancia, a goetia vagy a mutációk. Az A Tome of Chaos ezekre is kitér, bár hangsúlyozza, hogy a használatuk roppant veszedelmes. Megismerhetjük a holtakat mozgató varázslatokat és rituálékat, és az állatok és humanoidok mágikus eltorzításának szabályait és lehetőségeit. A démonok megidézésével foglalkozó goetiával kifejezetten sokat foglalkozik a könyv: bemutatja a démonok fajtáit, a velük való üzletelés előnyeit, hátrányait és módjait, a goetia segítségével készíthető mágikus tárgyakat.
Mágikus arcképcsarnok
Ebben a fejezetben 16 híres-neves mágussal, varázslóval és varázslónővel ismerkedhetünk meg, abban a formátumban, ahogy az alapkönyv bemutatta Geraltot és társait. Szinte mindegyik ismerős lehet valahonnan, akár regényekből, játékokból és a sorozatból, vagy az alapkönyv varázslatainak neveiből: olyanokat találunk köztük, mint Ebbingi Cadfan, Francesca Findabair, Filippa Eilhart vagy éppen Koviri Stregobor.
Kaland
Meglepő módon a könyvbe még egy kaland is bekerült, a bestiárium elé beszúrva: a Kötelező záradék Lyria és Rívia földjére kalauzol minket, ahol még él a ríviai mészárlás emléke.
Bestiárium
A könyvben 7 új szörnyeteget kapunk (5 szellemlényt, 1 állatot és 1 elementát), melyek között megtalálhatjuk a goetia és a nekromancia teremtményeit is. A fejezet végén arra is kapunk útmutatót, milyen hasznos összetevőket szedhetünk ki belőlük az Alkotáshoz és az Alkímiához.
Vélemény
Személy szerint a Witcher mindegyik kiegészítőjét nagyon kedvelem, de kétségkívül ez az a kötet, amit a legtöbbet fogok a kezemben forgatni a közeljövőben: egyrészt az egyik kampányunkban van egy mágus és egy pap karakter is, akiknek ki akarom bővíteni majd a repertoárját, másrészt pedig a mágikus piactéren talált lehetőségekkel remekül ki tudom bővíteni azt a tünde romot, ami felé a másik csapat tart…
The Witcher TTRPG - A Tome of Chaos - A káosz kötete
Megjegyzések
Megjegyzés küldése