Magyarország a Falkenstein Kastély Univerzumában

A Falkenstein Kastély világa egy alternatív univerzum, ami ugyan hasonlít a miénkre, ám rengeteg  ponton mégis eltér (lásd Törperődök, Tündék és Sárkányok), és a történelme sem egészen úgy alakult, mint nálunk. A könyv ezt elég lazán kezeli: ad egy vezetőszárat a legfontosabb eltérésekről, de a többit az egyes Házigazdákra (mesélőkre) bízza, hogy mindenki a saját elképzelése szerint alakítsa Új-Európát, ahogy az neki megfelel. Amikor első, Magyarországon játszódó kalandot írtam, az alapkönyvet böngészve próbáltam összeszedni az utalásokat, és azokat kiegészítettem a saját ötleteimmel.

Ha nem akarunk nagyon régre visszamenni, az első és legfontosabb különbség, hogy bár 1848-ban volt egy forradalmi hullám Új-Európában is, annak közel sem voltak akkora hatásai, mint nálunk. Hiszen ha az osztrák haderő több, mint egy évig harcolt volna a magyar honvédséggel, aligha írna olyat a könyv, hogy a császári csapatok a napóleoni háborúk óta nem vívtak háborút. Emiatt az én változatomban az 1848-as forradalom sokkal eredményesebb volt, mint a valóságban, V. Ferdinánd jóval engedékenyebbnek bizonyult, és az udvar 1848 nyarán katonai megoldás helyett politikai manőverekbe kezdett. Jellasics nem tört be az országba, a forradalmi hevület lassan alábbhagyott, és mindkét oldal fokozatosan engedményeket tett egymásnak. Így 1870-re, a Falkenstein Kastély saját idővonalának idejére egy olyan állapotba jutott az ország, ami sok szempontból kevesebb, mint amit a Kiegyezéssel elértek, viszont elmaradtak a szabadságharc pusztításai és a megtorlások is.

Természetesen ezt nem mindenki nézte jó szemmel, számos nagy politikus nehezményezte a "megalkuvást". Kossuth Lajos például hosszú évekre önkéntes emigrációba vonult, ám ott közel sem övezte akkora köztisztelet, mint a mi világunkban, végül haza is tért, itthon folytatva a politizálást. 1870-ben ő képviseli a legnagyobb ellenállást az udvarral szemben, bár nyíltan nem hirdet radikális célokat. Az osztrák titkosrendőrség mindenesetre rajta tartja a szemét.

A forradalom bukását leginkább Petőfi Sándor élte meg csalódásként, a költő nehezen tudta feldolgozni, hogy a politikusok "elárulták a népet". Emiatt ő és a köré szerveződő Márciusi Ifjak szervezet tagjai hónapokon át igyekeztek felkeléseket és lázongásokat szítani, rendesen adva munkát az osztrákoknak. Végül 1849. július 31-én elfogyott a szerencséje, egy osztrák katona golyója kioltotta az életét - legalábbis sokáig így hitték. Halálhírét igyekeztek cáfolni, és rendszeresen fel-felröppent a hír, hogy életben van. Sokan összemosták alakját az 1850-es évek végén felbukkanó anarchista vezérrel, Félszemű Farkassal, és mint azt a saját szájából hallhatták a hősök, akik 1870-ben meggátolták a Turul gépmadárral tervezett merényletet, ő maga is Petőfinek tartja magát. Hogy ez valóban így van-e, senki se tudja biztosan.

Gazdaságilag hazánk még mindig az Osztrák Birodalom éléskamrája, de azért már történtek változások ezen a téren, az iparosodás kezd megindulni. Ebben leginkább Széchenyi István és Ganz Ábrahám jártak az élen.

Széchenyi István gróf hazánk első számú "gőzura", aki angol példára igyekszik Magyarországot modernizálni. Szerencsére a külföldi elvbarátaihoz képest sokkalta fontosabbnak tartja az emberek jólétét, mint a vagyon felhalmozását, így még egyetlen magyar ipari malomváros sem épült fel, és a szegénynegyedek sem szaporodtak el. De kétségtelen módon minden erejével azon van, hogy minél több vasútvonal és gőzhajó épüljön az országban, és jelenleg aktívan igyekszik szorosabbra fonni a kapcsolatokat Bajorországgal, hogy azok gépesített mághiával működő égi hajói útba ejtsék hazánkat is.

A Ganz Vállalatok az ország legfontosabb ipari cége, ami hajókat, vasúti kocsikat, gőzhajtású automotívokat és unicikliket gyárt. Folyamatosan keresik a fejlődés lehetőségét, így nagyon érdeklődnek az elektromosság iránt, és legalább annyira szeretnék ők is megtudni a bajorok gépesített mághiáról szóló titkait, mint a poroszok. És nem csak Bismarcknak vannak titkosügynökei.

Pest-Buda ikervárosa nem egyesült még, de a helyzet erősen érik. A város nem szenvedett el károkat a forradalom alatt, és az eltelt évtizedekben lassú fejlődés indult meg. Szépségben azonban mindmáig elmarad Bécstől, sokkal "vidékibb" annál. Továbbra is a Lánchíd az egyetlen állandó híd a Duna magyaroroszági szakaszán, bár Széchenyi erősen propagálja egy vasúti összekötő híd megépítését.

Ami a nem emberi népeket illeti, bár számos Törpe él az országban (főleg Pest-Budán), Törperőd csak horvát területen van, a Zágrábtól délre fekvő Keletvég. Innen igyekezett mind Ganz, mind Széchenyi mestereket csábítani magához. A Tündék közül elsősorban a Szépasszonyok tűnnek ki, akik az Erdők Asszonyai közé tartoznak, mint a német területen gyakori Fehér Asszonyok. A Nemes Tündék is gyakori vendégek az ország kastélyaiban, főleg a férfiak, akik nagyon kedvelik a magyaros viseletet. Ami a Sárkányokat illeti, legalább két példány él az országban, az egyik a Bakonyban, a másik a Mecsekben, de a városokban sem ritka, hogy feltűnnek közel 190 centi magas emberi alakjukban. 

A Castle Falkenstein pdf-ként már a DrivethroughRPG oldalon is megvásárolható!

-Kyrg-