Cyberpunk 2020 - Kalandok és kampányok - Firestorm: Stormfront
"Cyberpunk Stormfront beszámoló 1. rész
Kis csapatommal nagyon szeretjük a cyberpunkot, így már nagyon vártuk, mikor megtudtuk, hogy meg fog jelenni a RED. Pár hónappal később egy cikkben megtudtam, hogy anno volt egy lezáró sztori a 2020-hoz, ami a letagadott 3. kiadásba vezetett át. Meglepetésem tovább fokozódott, amikor megtaláltam ezt a gépemen. A beszámoló SPOILER-es lesz. Ha valamikor lejátszanád, ugorj a 2. rész utolsó bekezdéséhez.
A történet két könyvből áll. Az első, a Stormfront a közelgő bajról szól, és az árnyékháborúról, a második, a Shockwave a kiterjedt háborúról.
Ebből az első könyvet játszottuk végig, erről számolnék be. A beszámolók, észrevételek természetesen szubjektívek, lehet, hogy ha játszol vele, nem így fogod tapasztalni. Bár a könyv is alkalmas lehet a kalandok lejátszására, én mégis ajánlom hozzá a 4 Chromebook-ot (ezekre néha épít is), a Maximum Metal-t és nem szükséges hozzájuk, nekem nagy szolgálatot tett a Deep Space.
Maga a könyv:
I. fejezet – A bemutatás
Bemutatja, hogy működik a könyv,
mi lenne a célja, pár tipp. Itt még elég lenyűgöző, mert a játékosok
belekeverednek egy teljes konfliktusba, ami majd megváltoztatja a világ
menetét. Megtudhatod belőle, hogyan használd a könyveket, illetve, mivel a játékosok a
vállalatoknak dolgozik, így a felütés is "cégesebb" lesz. Röviden ismerteti az
eddigi céges háborúkat. Természetesen a könyv kitér rá, hogy nem KELL ezeket a kalandokat lejátszanotok, a könyv arra is jó, hogy rengeteg új szabály van benne.
Szerintem ez a része
kifejezetten érdekesnek sikerült, sok gondolatébresztő van benne, de
megjelennek a játék következetlenségei. Az elején még ezt szőnyeg alá lehet
söpörni, hogy kezdeti a konfliktus, de a későbbiekben ugyanígy kezeli az
eseményeket. Talán ezzel a fejezettel összegezhetném is az egész könyvet.
Nagyon jó ötletek vannak benne, de rengeteget pakol a mesélőre, hogy valóban
működőképes is legyen.
II. fejezet – Az óceánháború
Mi folyik a háttérben, kik a fontosabb sakkjátékosok, mi történik? Röviden az IHAG óceáni cég tönkrement, amit az Európai Bank kicsit facilitált, most meg igyekszik versenyhelyzetet teremteni, hogy minél drágábban tudja eladogatni a részvényeket. Két fő vásárló van, az OTEC és a CINO. Bemutatja ezeknek a cégeknek az erősségeit és gyengeségeit, bár ezek inkább színesítő elemek, a mesélő belátása alapján folyik bele a játékba szabályszerűen. Bemutatja a fontosabb szereplőket, céljaikat. Háttérinfó, hogy már igyekszik megalapozni a bajoknak azzal, hogy felvezeti a CINO és OTEC segítőit, az Arasaka-t és Militech-et, akik így tudnak kísérletezni egy kis barátságos versengésben.
Érdekesség, hogy a fejezetben tényleg van annyi nafta, hogy az elég rengeteg történet
lejátszására, ugyanakkor kicsi az esély, hogy ez mind beleférjen. Későbbre viszont jó lesz.
Tényleg
tömény információk vannak, ha lehetne, érdemes volna jobban széthúzni a
sztorikat. Szerepeltetni azokat, amiket előre megírtak, HA tetszik, és
feltölteni több, egyéb kalanddal. Én féltem tőle, hogy túl fog húzódni és
összeomlik a csapat, ezért igyekeztem siettetni a dolgokat, csak a leírtakat
próbáltam meg lejátszatni, de nem sikerült.
Eleinte
próbálkoztam vele, de később kukáztam.
Hogy kerül a punk a gépbe?
Ötletek arra nézvést, hogyan kerülhet ebbe az egész hacacáréba a játékos.
Érdekes fejlemény, hogy a játékos lehet OTEC vagy CINO alkalmazott is, vagy
valaki, aki csak belesodródott az egyik oldalhoz, utána egy térkép, hogy a
világon kinek hol vannak érdekeltségeik. Ami viszont elkerülhetetlen, hogy a
játékosok új közegbe kerülnek, méghozzá a víz alá.
Mi a
csapat érdekében egy 0. alkalommal kezdtük. Egy összeollózott kaland Night
Cityben, ahol Kerry Eurodyne-t elrabolták lemezkiadói okokból, a játékosokat
meg egy nímand fixer keresi fel, mert belebotlott az összevert Johnny
Silverhand. Kerry-t kellett kimenekíteni, így a játékosok felkerültek a
térképre, továbbá találkoztak hősi szerepben Johnny-val, így több szállal fogom
tudni bevonni őket a végjátékba a II. könyv végén.
Pár
héttel később kereste fel őket a fixer. Én eleve az OTEC-hez béreltettem fel
őket, mert a későbbiek miatt szerettem volna, ha a Militechnél kötnek ki. Mai
fejemmel lehet, inkább CINO-ba helyeztem volna el őket, majd átpártolnak, ha
akarnak.
Mivel mi
0. alkalommal kezdtük, ezért nem várt akadályba ütköztem. Lejátszani a céghez
beállást játékosokkal, akik teljesen arra voltak kondicionálva, hogy a cégek
végtelenül gonoszak, átverik, megölik őket. Nem tévednek, de nem könnyítik meg
a cégbe állást. A leírásukban szerepelt alap juttatás, bónusz, egészségügyi
biztosítás, stb. Fontos volt hangsúlyozni a későbbi játék alatt, hogy most
nekik ott jó, mert ami eddig elérhetetlen volt számukra, azt most a cég
automatikusan biztosítja. Tényleg gondoskodik róluk.
III. fejezet – Technikai dolgok
Ez a fejezet az, ami akár magában is használható,
szabálykönyvként.
Oké, oké, bekerült a pocsolyába a játékos, innentől mi
történik? Rövid leírás a kiképzésükről, ennek számszerűsítése. Innentől tudnak
majd szakbúvárkodni a punkok. Ha ezzel nem szeretnél foglalkozni, vagy más,
vízközpontú kalandokat mesélnél, vannak új szakmák:
·
A merülőmester (dive master), a „búvár-solo”
·
A mélyzsoké (subjock) a tengeralattjáró sofőr
·
A tengeri biotechnikus/ vízalatti genetikus (?)
(Marine biotechnician/underwater genetecist), a kutató, vagy víziállatorvos
Mindezek saját szabályokkal,
különleges képességgel és saját képzettségekkel. Mindegyik elég specifikus,
tehát hosszabb óceáni kalandokra alkalmasak, esetleg pont egylövetű kalandokra,
viszont opció, hogy „átneveld” a punkodat valamelyik szakmába.
Nálunk
átnevelés nem történt, de lejátszottunk pár jelenetet a kiképzéseikből, más
NPC-kkel versengéssel, vagy hogy hogy rúgnak ki valakit fegyelmezetlenségek
miatt.
Kezdődnek az izgalmasabb részek.
Technológia a víz alatt. Hogyan alakíthatod át a kedvenc fegyvereid és cyberkarod
vízállóra, mi történik, ha nem, és bizonyos cyberbeültetések hogy reagálnak az
alapkönyvből a sós vízre. Elég szolidan le van vezetve minden, meg van
indokolva, kifejezetten szép, színesítő elem, amire hirtelen nem gondolnánk.
Utána az új beültetések, tüdőátalakítás, vérszűrés, védőmembránok, minden, ami
jól tud jönni specifikus alkalmakra. Eszközbemutatások, különböző
merülőfelszerelés, minitengeralattjárók, és debütálnak az EVPA-k (Extra-Vehicular
Powered Armor). A Cyberpunk egyik rettegett eszköze az ACPA, az AI segítséggel
irányított erőpáncél. Az EVPA ennek a vízitestvére.
DE EZ MÉG MIND SEMMI!
Szerszámok, vízalatti fegyverek, járművek,
nagyobb tengeralattjárók.
Ebből sok
minden használatra került, de általában csak kézhez kapták bevetés előtt,
szerencsére bármikor fel tudtam csapni a könyvet a számbeli értékeikért.
Utána következnek a nagyobb óceáni állatok,
azon belül pedig azok, amiket fel lehet tuningolni és lehet harcra használni.
(Pl ADOW – Area Denial Organic Weapon – gyilkológéppé fejlesztett cápa).
Felszínen
hasznos. Gyakorlatilag olyan dolgokat részletez, ami szép, élettel telivé
teszik a képet, de fontosabb dolgokat már kevésbé. Pl. milyen infókat lehet
összeszedni ezekről, bevetés előtt? Milyen gyengepontjai
vannak, van-e energiaellátása stb. Ebből semmi nincs, a mesélőnek kell
összeraknia.
Következnek a nagyobb cégek alfa
csapatai, társaknak kevésbé, ellenségeknek vagy mumusoknak elsőrangúak. A
karakterek kifejezetten tipikusak, de érdekes színt adhatnak, ha többször
megjelennek, és kiismerhetik őket a játékosok.
Nálunk eleinte annyi NPC volt, hogy elvesztek, pedig nagyon igyekeztem sztárolni ezeket. Aki lemesélné ezt a játékot, annak üzenem, a kevesebb több. Színesítő elemek voltak, meg pár beszélgetéskor jelentek meg.
A fejezet következő részében kitér
a könyv a vízalatti harcra, mindezt igen kimerítően. Különböző fegyverek víz
alatt miben módosulnak, miért veszélyes a vízalatti robbanás, a nyomáskülönbség
mit tud tenni az emberrel, hogyan működik a tengeralattjáró harc, mi történik,
ha az EVPA pár része besül…
Bonyolultnak
tűnik elsőre, itt tényleg készülnie kell a mesélőnek, ha nem akar játék közepén
a könyv felett görnyedni és számolni. A kiképzés életképeinek lejátszása kiváló
volt arra, hogy már találkozzanak a koncepcióval, hogy víz alatt más lesz a
harc.
Viszont
tényleg pezsdítő, szerintem sokat adott a hangulathoz, hogy érezhetően volt
különbség a veteránok számára is az új közegben. Plusz amikor lehalt az egyik
EVPA és a játékos dobott, mi történt, öröm volt nézni.
IV. Fejezet – A kalandok
Viszonylag rutinos
mesélőként láttam, hogy ez az életvitelünkkel így egyben összeegyeztethetetlen,
ezért összeállítottuk a bázisközpontú játékot.
A
Cyberpunkban viszonylag lassan haladnak a játékosok, így az volt, mindenki ott
van a bázison. Az a játékos, aki ráér, annak a karaktere fog részt venni a
bevetésen. A többiek elmondásokból tudhatják meg, mi történt. Volt olyan
karakter, aki öt kalandból is kimaradt, mégsem nevezhetném szignifikánsan elmaradottnak
a többiektől. Így viszonylag folyamatosan tudtunk haladni, nem kellett mindig
megvárni egymást, plusz nagyon szépen alakult ki, ahogy terjednek, formálódnak
a pletykák.
Másik
elem volt, hogy a játékosoknak jelentést kellett írniuk minden bevetés után.
Utána kaptak pénzt és Fejlődés pontot. Ezt nem bántam meg, rengeteget fejlődtek
cégzsargonban és ha ügyesen írták meg, aktívan befolyásolhatták az eseményeket
kisebb ferdítésekkel. Volt egy sokadlagos sztorivonal is, aminek az lett a
vége, hogy kirúgatták a nem kedves HR-es nénit.
A könyv ellát minket öt tipikus
kalanddal, mindezt céges tálalásban és nyelvezettel. A fejezet az idővonallal
indít, mi történik a világon az óceáni balhék alatt.
Az
idővonalat kb a helyén kezeltem, majdnem teljesen kimásoltam magyarra fordítva,
annyiban módosítottam, hogy ha valami tisztán CINO hadművelet, arról vagy
utólag, vagy egyáltalán nem értesültek, továbbá a bevetéseikről is csak az
került be az idővonalra és úgy, ahogy azt hivatalosan vállalja a cég. Ez később
számos humoros félreértéshez vezetett és Paranoia RPG szerű szürreális
bürokráciához.
A
kalandok többsége solo, vagy más, harcorientált karakterközpontúak. Technikusnak
vagy Orvtechnikusnak, Netzsokénak még van helye, de a többiek halmozottan
hátrányos helyzetben vannak. (Amennyiben EZEKET a kalandokat szeretnétek
lejátszani, nem magatoknak gyártotok.)
A kalandoknak nagyon nagy problémájuk, hogy tényleg minimális információt nyújt, majd abba ötletekkel továbbra is belekavar. Itt látszik talán a leginkább a játék kora. Mert tehetjük ezt a régi iskola alapján, hogy ennyi elég, csapjunk bele, aztán lesz, ahogy lesz, vagy az új iskola alapján és nagyon alaposan felkészülünk mindenből is. Mindenképpen fontos, hogy a játékosok és a mesélő egy irányba tartsanak és ugyanazt várják el a játéktól. Ez nálunk a régi beidegződések miatt nehéz volt
1. Netkábel csapolás lebegő városon (Old Barney, minden véres mesélő álma)
Különböző
lehetőségek, mind más kifutásokkal
Nagyon szerettem volna, hogy lejátsszuk, de nagyon felgyorsultak az események a III. játék után, így ez kimaradt.
2. Szabotázs műbálnával
Igazi elmebaj, kiváló történet
II. Ez volt az egyik kedvenc. Az AI megzakkant, megtámadott mindenkit, kikapcsolták és onnantól igyekeztek gyilkosbálnának álcázni magukat. – Ekkoriban táncolja körbe az OTEC-Militech Morgan Blackhand-et.
3. Tengeralattjáró robbantás
Rengeteg csapda, itt kezd megalapozni a nagyobb konfliktusnak
I. Durr neki, ezzel kezdtük, mert csak a solo-k értek rá első alkalommal. Viszonylag hamar balul sült el, a küldetés sikerrel teljesült, de hogy ne meneküljenek el a tengeralattjárók, idő előtt robbantották be a robbanószereket, így a csapat kiemelkedő százaléka a nyomástól elájult, egy játékos hihetetlen dobásaival sikerrel mentette meg a többieket, kitüntetést is kapott.
4. Tengeralattjárós felügyelet
Istenigazából arra lenne jó, hogy bemutassa, milyen a tengeralattjárón.
III. Ezt játszottuk harmadjára. Gondoltam az áruló kapitány történetvonallal megyek, kis paranoiával, és hogy lőfegyverek nélkül majd szerszámokkal verik egymást a matrózok, ha dől a baj. Ez kb. sikerült is, de nem számoltam vele, hogy egy játékos felcsempész egy pisztolyt… Viszonylag hamar rájöttek az árulásra, utána elszabadult a pokol, ami odáig fajult, hogy az atommeghajtót túlterhelték és kilőtték, ők meg otthagytak mindenkit meghalni, amikor leléptek a vész-minitengeralattjáróval és aki nem fért bele, az EVPA-val kapaszkodott bele.
Játékszünetben az egyik karaktert ezért felelősségre vonták, és kivégezték, hogy legyen bűnbak, mert atomot sikerült így robbantani Dánia és Svédország között… Ez felgyorsította az eseményeket. Lejátszottuk a kivégzést, de Blackhand közbenjárása miatt a karaktert kiszöktették és átszabták az arcát.
5. Teljes lerohanás
Végre komfortzónás harc.
IV. Ez tényleg komfortzónás volt. Vízalatt odaúszni, torkokat elmetszeni, lopakodni, majd parancsra lövöldözés. Szakaszokba rendeződve megelőző csapás. Kiváló munka volt, itt már volt alkalmuk csillogni a Militech előtt."
Amint az István beszámolójából is kitűnik, a Stromfront messze nem tökéletes, viszont még így is egy remek kiegészítője a Cyberpunk 2020 világának, a nagy lezárás bevezetéseként.
Cyberpunk 2020 - Kalandok és kampányok - Firestorm: Shockwave
Megjegyzések
Megjegyzés küldése