Cyberpunk 2020 - Kalandok és kampányok - Edgerunners, Inc.

Az edgerunner kifejezéssel valamikor 2003-2004 körül találkoztam először, egy neten fellelt, a CyberGeneration szettingre épülő CP2020 kalandmodulban (The Carbon Plague), és igen meg is lepődtem, hogy ebben a játékban is van saját kifejezés a szabadúszókra (addig csak a Shadowrun és a Mutant Chronicles terminológiáját ismertem erre), mivel az alapkönyvben nem találkoztam vele. Azután ahogy egyre több CP2020 könyvet szereztem be, úgy találkoztam vele egyre többször. Ezen a néven volt egy netzine (neten terjedő fanzin), az EdgeRunner is, ami kimondottan a CP2020-hoz kínált cikkeket és rajongói anyagokat (az 1999-es első számban egyből egy Mike Pondsmith interjúval, ahol a CP v3-ról beszélgettek). Az elnevezés annyiból nem meglepő, hogy már az alapkönyvben is rengetegszer ki lett hangsúlyozva, hogy a karakterek a borotvaélen táncolnak, a fényes céges városrészek és a gettó, a csillogó stílus és a mocsok, a törvényesség és az alvilág között.


Az 1995-ben megjelent Edgerunners, Inc. feleúton áll egy kalandgyűjtemény és egy forráskönyv között, de végül úgy döntöttem, a kalandkönyvek között jobb helye lesz, mint a cégek leírásainál. A kötet középpontjában a címadó cég áll, amely egy másik vállalat, a StreetTemps egyik részlege. Az anyacégük eredetileg azzal szerzett hírnevet, hogy közvetítőcégként olyanoknak szerzett alkalmi munkákat, akikkel a cégek maguktól nem álltak volna szóba, vagyis az utcák lakóival. Az alapító halála után a fia kibővítette a tevékenységi kört, és a szabadúszóknak, az edgerunnereknek kínált többé-kevésbé legális melót.


A könyv első felében megismerhetjük a cég történetét, felépítését és dolgozóit, akik javarészt mind Céges karakterek. A második, lényegesen hosszabb fejezet viszont összesen 30, a legkülönfélébb szerepekbe tartozó NJK-t tár elénk, kidolgozott értékekkel és háttérinformációkkal: ők azok, akiket fel lehet fogadni az Edgerunners, Inc vállalat állományából (a StreetTemps cégleírásban is szereplő "Troops: 30"). Elég széles a skála, még a szerepeken belül is, hiszen a Szólók között egyaránt van testőr, katona, agyonkibernetizált krómember és egész empatikus (test-átépítésen átesett egzotikus) sárkánylény. Ez a fejezet remek segítség lehet a mesélők számára, ha egy meló során kellene pár olyan NJK, akik visszatérő társként vagy ellenfélként felbukkanhatnak, mivel mindegyiknek van egy-két jellegzetessége, ami. Arra is megfelelhetnek, ha mondjuk egy ellenfél a karakterek nyomába akar valakit uszítani, és kellene hozzá pár profi.


A könyv csaknem felét kitevő harmadik fejezetében egy sor cég leírását, illetve az általuk kínált munkákat találhatjuk. Vannak közöttük olyanok, amiket már ismerhetünk a Chromebook katalógusok felszereléseinek gyártóiként, mint az Infocomp vagy a Raven Cybernetics, mások nem ennyire ismertek és jó eséllyel itt bukkannak fel először. 


Mindhez kapunk egy céges profilt, történetet, módszereket, és végül 1-6 (összesen 20) elvállalható megbízást. Ezek néha csak fél oldalasak, máskor két oldalban taglalják a részleteket, de minden esetben bennük van a lényeg: hány (és milyen tudású) főre van szükség, ki a kapcsolat, mi a sztori, milyen ellenállásra lehet számítani, milyen komplikációkat lehet bedobnia a mesélőnek, és végül, hogy mennyi a fizetség. Vannak közöttük egész hétköznapiak is (a RedCab taxivállalat nappali műszakba toboroz sofőröket), nyomozói feladatok (egy frissen megözvegyült hölgy fenyegető üzeneteket kap a férje feltételezett gyilkosaitól) és testőrmunkák is. Mint azt a fentiekből is láthatjuk, ezek nem azok a melók, amiket egy Fixertől kapunk egy kocsma privát szobájában.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések