Cyberpunk 2020 - A Sötét Jövő Világa - Eurosource Plus
Elérkeztünk a Cyberpunk 2020 világkönyvek hatodik darabjához, az 1995-ös Eurosource Plus kötethez. Ez nem egyszerűen az eredeti 1991-es Eurosource felújított vagy csiszolt változata, hanem egy minden szempontból átgondoltabb és kibővített könyv. Csak összehasonlításként: az első ES összesen 80 oldalas volt, és ebből kb 15-16 foglalkozott az EGK országaival. Az ES+ 144 oldalával közel kétszer ilyen hosszú, az EGK tagjainak kb 50 oldalt szentel, és majdnem 20 oldalt a peremvidéknek és a szomszédoknak, a UK-től Skandinávián és Oroszországon át Észak-Afrikáig. Magyarország majdnem két egész oldalt kapott, riasztóan jól megírva.
A könyv felvezetése, az Európa Erőd elég zord képest fest arról, milyen nehéz is bejutni Európába bevándorlóként, melyek a legális és illegális módszerek. Végig vezet minket a belépés procedúráján, majd bemutatja a határrendészet működését (és azonnal kapunk egy kidolgozott, konkrét NJK-t is), majd a tengeri határokra is kitér, különösen a Földközi-tengerre, ahol a legnagyobb a bevándorlási nyomás. A törvényes utat választók megismerhetik a különféle vízumokat, ideiglenes és állandó tartózkodási engedélyeket.
A felvezetés után azonnal bele is vág az EGK működésének ismertetésébe, a helyi és közös politikába, gazdasági érdekekbe. Bemutatja az Európai Tanács működését és a tanácstagokat, és igyekszik mindenhol nevesített, kidolgozott NJK-kat hozni hozzá példaként. Az eredeti ES-ben is részletezett Interpolt itt még alaposabban kibontja, minden egyes részlegre szánva legalább pár bekezdést. A gazdasági kérdések (kereskedelem, külkapcsolatok, élelmezés) mellett hosszú részt szentel az Európai Véderő felépítésének, az alakulatok és fegyvernemek bemutatásának is. Az Európai Űrügynökség rész egy kicsit lehetett volna hosszabb, de azokkal az űrről szóló könyvekben foglalkoztak kimerítően.
Az országokat több fejezetbe rendezték, mindegyikhez az adott régióra vonatkozó, részletes kronológiával. A nyugati nagyhatalmakkal kezdünk, Franciaországgal, a Benelux államokkal és Németországgal. Velük már az ES is kiemelten foglalkozott, de itt 20 oldalt kaptak (ebből csak Németország 10-et), részletesen bemutatva a múltjukat és jelenüket, a cégeket és a kultúrát, fontosabb városokat és egyedi szokásokat. Párizsról és Berlinről még egy-egy jól használható térképet is kapunk.
A déli államokkal foglalkozó fejezetben Spanyolországot, Portugáliát, Olaszországot, Görögországot és Törökországot veszi a könyv nagyító alá: mindegyik két-három oldalt kap, röviden összafoglalva a helyzetüket és különlegességeiket (mindegyiket összeköti például a délről jövő migrációs nyomás, és az ez elleni katonai fellépés). Itt is kapunk néhány várostérképet, ezúttal Madrid és Róma lett kiemelve.
Az új Közép-Európa fejezetben azután jönnek azok, akik az EGK lottó vesztesei: Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és a szétesett Jugoszlávia utódállamai. Közös vonásuk, hogy megszívták, hiszen egyfelől az EGK elsősorban csak felvevőpiacként számol velük, a Szovjetunió maradványa és az orosz cégek (elsősorban a SovOil) viszont szívesen keménykednek velük. Lengyelországot az új lengyel egyház és az orosz maffia emeli ki, illetve összeköti Csehországgal az egymás ellen vívott 2018-as háború és a németek elleni erőszakos terrorcselekmények. Szlovákiát a Mitsubishi megjelenése mentette meg a totális csődtől, így az ország mindenki másnál jobban függ a távol-keleti zaibatsu óriáscégektől. Magyarországon Todorvo tábornok áldemokráciája tartja a rendet (erről lásd a cikket ITT). Románia a régió legszegényebb országaként egy totalitárius rezsim irányítása alatt áll, a gazdasága nagyrészt a magyarokkal kereskedő csempészektől függ. Bulgária kelet és nyugat ütközőpontja, ahol mindenki igyekszik minél nagyobb befolyást szerezni. A jugoszláv utódállamok helyzete nem sokkal jobb, mivel 2018-ban Görögország és Albánia annektálta Macedonai nagy részét, megverve az azt védő szerb csapatokat, így Szerbia kénytelen volt Horvátországtól segítséget kérni, és Krajina egyes részeiért cserében meg is kapta: a szerb-horvát csapatoknak sikerült elfoglalnia Észak-Albánia egy részét, de végül beállt az állóháború.
A Peremvidékek fejezetbe került az Egyesült Királyság (ha valakinek nem lenne megy a Rough Guide to the UK), Írország, Skandinávia, Oroszország, Ukrajna, Belorusszia, Moldova, a különféle szovjet utódállamok és Észak-Afrika. Ezeket eléggé eltérő mértékben bontja ki a könyv, a UK-ről több oldalt is ír, a kisebbekről csak felet-felet. Térképekből itt sincs hiány, Londontól Moszkváig többet is kapunk.
Az európai társadalmat és az eurostílust bemutató rész hasonlít legjobban az ES-re. Megmaradtak a régi nemesség tagjai és az "aranyifjak", az eurokraták, ám most más csoportokat is jobban körülír. Megismerhetjük például a különféle sportrajongókat, a futballhuligánokat (lásd a RGttUK), az androgün, gót és vladista mozgalmakat. A stílus rész a kibernetikára, a nanoid és biotech területekre koncentrál, árlistával: ezek eléggé eltérnek a Night Cityben megismertekhez képest, hiszen például a DNS manipulációval kiberver beültetése nélkül lehet megváltoztatni a főjellemzőket. Megismerhetjük az európai élet mindennapjait, az igazolványok nélkülözhetetlenségét, az újfajta oktatást, a technológia elterjedtségét, a szórakozást a tévétől a sporton át a művészetekig. A gazdaság terén bemutatja a munkaerőpiacot és hogy mit ér a pénzünk, hol és mit vásárolhatunk, mennyibe kerülnek a szolgáltatások (az alapkönyv áraihoz viszonyított táblázattal). Megismerhetjük a közlekedési lehetőségeket országok között és azokon belül, kiemelve a gibraltári alagutat és az egyre terjedő tengeralattjárókat. Végül röviden kitér a törvényekre, bűnszervezetekre és büntetésvégrehajtásra is.
Cyberpunk 2020 - A Sötét Jövő Világa - Eurosource Plus
Megjegyzések
Megjegyzés küldése