Cyberpunk 2020 - A Sötét Jövő Világa - Rough Guide to the UK
A sorozatunk ötödik könyve, az 1994-es Rough Guide to the UK (RGttU) az Egyesült Királyságot mutatja be: különös módon ez az egyetlen európai ország, ami saját kötetet kapott, bár a következő évben megjelent az Eurosource Plus, ami messze több lett, mint az 1991-es eredeti ráncfelvarrott változata.
Az, hogy az Egyesült Királyság ennyire kiemelt figyelmet kapott, kétségtelenül a két világ közötti helyzetének volt köszönhető: nem annyira stabil, mint Nyugat-Európa többi része, de talán nem is annyira kaotikus, mint az Egyesült Államok. Ráadásul a története egészen különlegesen alakult.
Amint azt az első Eurosource könyvben is olvashattuk, 2001-ben a fegyveres erők puccsot hajtottak végre, és az MLA (Martial Law Authority) átvette az ország felett a hatalmat. Miután III. Károly király a Királyi Tengerészgyalogság támogatásával megpróbálta sikertelenül visszaszerezni az irányítást, az uralkodócsaládot kivégezték és beindult a Cromwell-hadművelet: a DI5 az összes olyan személlyel végzett, akinek bármiféle jogalapja lett volna, hogy trónkövetelőként fellépjen. Sokan megpróbáltak elmenekülni, de az ügynökeik könyörtelenül kivégeztek mindenkit, aki a Windsor házba tartozott. A királyi család egykori legnagyobb botrányai azonban most a dinasztia megmenekülését jelentették: bár András herceg a bátyja oldalán harcolt a diktatúra ellen, és őt magát is kivégezték egész családjával együtt, botrányhős első felesége, Sarah Ferguson (Fergie) a lányaikkal ekkor már évek óta az Egyesült Államokban élt, és mire a halálkommandó odaért, valaki már nyomtalanul eltűntette őket. Jobb híján a MLA a teljes elhallgatás mellett döntött, megsemmisítve minden könyvet, újságcikket és számítógépes adatállományt, amely szerint egyáltalán valaha léteztek. Egyedül a média archívumokból nem tudták mindenhonnan törölni, és mivel a britek egykor imádták a királyi családot, ez bőségesen elég nyomot hagyott.
A titkosszolgálatnak csupán annyit sikerült kiderítenie az évek során, hogy a hercegnők eltűnése mögött egy titokzatos szervezet, a Kartell áll. De hogy kik vannak ebben benne és mik a céljaik, sosem derült ki a számukra. Valójában az Egyesült Királyságban jelen levő két legnagyobb cég, az IMA és a Hilliard Corporation próbálta magát bevédeni mindenhonnan: miközben rengeteg zsíros megrendelést kaptak az MLA-tól, felkészültek a diktatúra bukására, sőt, megbuktatására. Miután a 2016-ban kitörő skót felkelés elindította a katonai kormányzat bukását, előbb suttogó propagandát indítottak a Restauráció támogatására, azután kalózadókat pénzeltek, végül előállt a jelöltjük, a mindenféle DNS és egyéb tesztekkel bizonyítottan Windsor házba tartozó Beatrice hercegnő.
Az MLA sokáig ellenállt, ám a skót felkelés mellé Észak-Írország is fellázadt, ráadásul egy merénylet-hullámban előbb a diktatúra vezetőit tizedelték meg, majd Londonban felrobbantották a metró egy részét és a Temze védőgátjait, elárasztva ezzel a város egy részét. Végül az MLA vezető tanácsának két utolsó Lordja kijelentette, hogy "a veszélyhelyzet immár elhárult, az ország visszatérhet a régi életéhez", és cserében a miniszterelnöki és a katonai főparancsnoki posztért beálltak a királynő mögé.
Beatrice hercegnő II. Viktória néven lépett a trónra. Fiatal, karizmatikus és gyönyörű, így mindenki, aki a monarchia nosztalgiája után vágyakozott, megkapta, amit akart. A mögötte álló cégek abban bíztak, hogy egy kellően befolyásolható, tapasztalatlan uralkodó báb lesz a kezükben. Sajnálatos módon azonban II. Viktória egyre jobban kezd hasonlítani elődjére, és félő, hogy valódi királynő lesz belőle, aki saját kezébe veszi az irányítást.
Persze közel sem mindenki boldog a kialakult helyzettel, főleg hogy az ideiglenes kormányzat mindmáig nem volt képes eldönteni, hogyan és miként térjenek vissza a parlamentáris irányításhoz, hogyan történjenek a választások és hogyan is nézzen ki az új parlament. A külvárosok lakói között egyre nő az elégedetlenség, miközben a cégek igyekeznek minél többet megszerezni maguknak, úgymond behajtva az uralkodón az adósságát. Kérdés, meddig tűri ezt a királynő és a nép?
A történelmi bevezető után a könyv első fejezete az Egyesült Királyság politikai és kormányzati helyzetét mutatja be, részletesen kitérve az ország külkapcsolataira, az ideiglenes kormányzat helyzetére, a gazdaságra (természetesen eurodollár helyett maradtak a fontnál) és megismerhetjük a legfontosabb brit gyökerű cégeket, így a már emlegetett IMA-t és a Hilliard Corporationt is. Mivel ez alapvetően egy útikönyv akar lenni, így azt is megismerhetjük, mit tartalmaz egy három napos London-túra, az English Tourist Board szervezésében.
A fejezetben megismerhetjük az igazságszolgáltatást és a legújabb törvényeket, így a 2022-es új büntetőjogi törvényt, a bűncselekmények kategóriát és az értük járó büntetéseket. Kapunk egy remek összefoglalót a rendőrségi struktúráról is, beleértve azt is, ki látja el őket felszerelésekkel. Megtudhatjuk, meddig terjed ki az önvédelem, és honnantól számít már önbíráskodásnak. Megismerhetjük az egyetlen brit börtönt, a 2009-es tankerkatasztrófa után kiürített Wight-szigeten létrehozott Palánkot, ahol a foglyok örök nélkül töltik le büntetésüket, a nyakukba operált robbanó kapszulákkal. Innen csak akkor juthat ki valaki idő előtt, ha saját maga vagy egy szponzora megváltja anyagilag a hátralevő idejét, vagy ha sikerül bekerülnie az EscapeAID tévéshow-ba: itt 48 órán át üldözik őket a hivatásos és önkéntes fejvadászok, akik minden elfogott vagy megölt rab után jutalmat kapnak, ha pedig valaki mégis túléli, teljes amnesztiát kap. A műsort egész Európában sugározzák, a nézők és cégek támogathatják kedvenc "versenyzőiket" fegyverrel, pénzzel és akár még a nyomkövetők ideiglenes kikapcsolásával is. Bárminemű hasonlóság a Menekülő emberrel bevallottan teljesen szándékos és tudatos.
Az Egyesül Királyságban is komoly a szervezett bűnözés jelenléte, a Szindikátus, a Maffia, a Jakuza, a Triádok és a dél-amerikai drogbandák mellett a bandák is szép számban képviseltetik magukat. Ezek között az egyik különleges csoportot a futballhuligánok jelentik, akik nagyon szeretik megverni a rivális csapatok szurkolóit, de ez ritkán végződik halállal, hiszen valakit a jövő héten is meg kell majd verni, és ha végeznek egymással, előbb-utóbb vége a szórakozásuknak.
A brit fegyveres erőkről is egész jó képet kapunk, megismerve az MLA hatalomátvétel utáni változásokat, a tengerészgyalogság és a régi regimentek feloszlatását, és az összes fegyvernem beolvasztását egyetlen erőbe, a Brit Kombinált Erők RT-be (British Combined Forces, PLC), ami nyilvános részvénytársaságként, vagyis cégként működik jelenleg. Amellett, hogy áttekinti az ország helyzetét a lázadások és fegyveres erők szempontjából, megismerhetjük a BCF nyújtotta kiképzést, a fegyvereiket és járműveiket, és kapunk egy csomó kész NJK-t, az arctalan tucat-katonától a nevesített tisztekig, altisztekig.
A könyv második fejezete a nomád mozgalomról szól: az Egyesült Királyságban már régóta jelen volt egyfajta vándorló népesség, amit a helyi köznyelvben cigányoknak neveznek (lásd a Blöff című filmet), aminek kulturálisan nem sok köze van a romákhoz, inkább az életmódjukhoz. A Cyberpunk világában ez a paganizmussal, a pogány vallás újjáéledésével párosult, különösen azután, hogy még az MLA előtt a kormány megpróbálta meggátolni, hogy egy nagyobb csapat utazó megünnepelje a nyári napéjegyenlőséget Stonehenge-nél. A kivezénylet katonák egy része sajnos az ír frontról jött… A Stonehenge-i Mészárlást élőben közvetítette a tévé, ahogy a katonaság éles lőszerrel tüzet nyitott az utazókra, tizenkét halottat és több tucatnyi sebesültet hagyva hátra. A közvélemény a nomádok mellé állt, így hamarosan létrejött a Természeti Vallás Uniója (NFU), ami azóta is a nomádok fő szövetsége. Az MLA idején az utazási korlátozások miatt még nehezebb lett az életük, így a klánokba szerveződő csoportok a rendszer harcias ellenségei lettek. A soraikban több ökoterrorista csoport is alakult, melyek közül a legfontosabb a RAGE (Revolutionary Army of Grandmother Earth).
A harmadik fejezet a brit médiával foglalkozik, összefoglalva az elmúlt huszonöt évet, mielőtt rátérne a jelenre. Bemutatja a kalózadók felemelkedését és hanyatlását, akiket a nagy cégek használtak fel az MLA elleni hangulatkeltésre és a Restauráció támogatására, majd veszni hagytak, mikor elérték a céljaikat. Megismerhetjük a máig létező nyomtatott sajtó legfontosabb szereplőit, a U.K. Bulettint, a The Guardiant, a The Royal Timest (az egykori The Timest), a BBC tévéadóit és a kormányzati túlsúllyal küzdő független adókat. A média karakterekről szóló részben bemutatja nekünk a legfontosabb személyiségeket, akikkel találkozhatunk az esti tévéműsorban vagy akit felhívatunk, ha van egy jó sztorink.
A könyv negyedik fejezete ismét útikönyv módba vált, bemutatva az egyszeri turistának, mi is vár rá az Egyesül Királyságban, ha látnivalókra, gasztronómiára vagy szórakozásra vágyna. Megtudhatjuk, hogy merre érdemes vagy nem érdemes utazni, hol vannak még forró pontok vagy gyakori bandita-támadások, mik a veszélyes növények és állatok (az NFU a 2010-es években számos kihalt állatot ismét meghonosított, mint a farkas és a barna medvét, melyeket vallási védelem alá helyeztek). Bemutatja a legnépszerűbb gyorséttermeket és klasszikus éttermeket, a hagyományos és "beolvasztott" ételeket a fish 'n chipstől a haggison át a kebabig, ahogy az italokat is, a cidertől a örökig. Megismerhetjük a pubokat, a klubokat és az aktuális zenei top 10 listát, az európai és tipikusan angol sportokat.
Az útikönyvben szerepelnek a különféle metroplexek is, így megismerhetjük London, Bristol, Dél-Wales és a többi nagyvárosi megaváros helyzetét is, rövid történetükkel és a jelenlegi állapotokkal együtt. Egyik sem éppen egy szívderítő hely, az biztos.
A könyv ötödik, egyben utolsó fejezete végigveszi az Egyesült Királyság összes nagyobb régióját, Devontól Sussexen és Wessexen át Walesig, Skóciáig és a szigetekig. Megismerhetjük belőle mindenhol a fontosabb személyeket (kész NJK-kat), a helyi politikát, pletykákat, nagyvárosokat, fontosabb látványosságokat. Mindenhol kapunk egy egész részletes térképet is mellé, így ha egy vidéken játszódó kalandot terveznénk, minden adott hozzá.
Összességében véve a Rough Guide to the UK egy nagyon jól megírt kiegészítő, ami egyszerre lehet érdekes ízelítő egy amerikai vagy európai játékos számára, aki valami újdonságra vágyik, másrészt viszont legalább annyira izgalmas lehet britként, mint mondjuk nekünk az Árnyékmagyarország. Az egész könyv meg ban szórva popkulturális utalásokkal, dalszövegekkel és filmes idézetekkel, mint az alábbi, az Őrült Stone című filmből, ami akár a Cyberpunk 2020 világában is játszódhatna.
Cyberpunk 2020 - A Sötét Jövő Világa - Rough Guide to the UK
-Kyrg-
Megjegyzések
Megjegyzés küldése