Börtönvilág - Kalandok és Kampányok a Börtönben

Annak idején a Börtönvilág szetting, a legtöbb világomhoz hasonlóan, egy bizonyos kampányhoz készült. Éppen ezért fel sem merült, hogy "milyen sztorikat mesélhetne benne más", mert nagyjából tudtam, miről fog szólni a történet - persze a végső kifutása a dolognak elég messze került az eredeti koncepciótól, de ennek ellenére azért többé-kevésbé megmaradt az eredeti keretek között. Mostanában viszont sokat foglalkoztat a gondolat, mit tudnék ajánlani azoknak, akik az általam kitalált világokban próbálnának maguknak saját kalandokat kitalálni. Lássuk, mi is vár a karakterekre ebben a posztapokaliptikus fantasy világban.


A száműzöttek
A játékban szereplő összes karakter mind elítélt, aki emlékek és tudás nélkül, szó szerint "tiszta lappal" érkezik a Börtönbe. Mindannyian felnőttek, gyerekeket nem küldenek át a Kapun - és nem is születnek ideát. Nincs előtörténet, nincs hosszas kifejtés, mit tett előző életében, kiket ismer, merre járt. Mindez megszűnt, abban a pillanatban, hogy átlépett a Kapun.

Túlélés
A legalapvetőbb téma, amire egy kampányt felhúzhatunk, az a puszta túlélés. A Börtön ugyanis alig várja, hogy "megegye és lenyelje" a karaktereket. Már Kapuváros, az Börtönbe vezető portál érkezési oldala is egy rablóktól, szélhámosoktól és az újoncok kihasználására törekvő söpredéktől hemzsegő város. Ahogy valaki bekerül, az utazás mellékhatásaként az emlékeitől és testi erejétől megfosztva, homlokában a friss, a nyelven és némi alapfogalmon kívül üres lélekkristállyal, körül veszik a helyi hadúr seregébe katonákat toborzó martalócok, a életerejéért pénzt kínáló Életkufárok, a pénzért tudást áruló Lélekkereskedők, a karavánokhoz hordárokat vagy az expedíciókhoz munkásokat vadászó felhajtók. Néhány holdciklus alatt kiderül, ki az, aki nem bírja a nyomást, és a csontjait befedi a sivatag homokja, emlékei pedig a Lélekkövével együtt egy kereskedőnél kötnek ki, hogy továbbadják az újoncoknak. Az erősek talpon maradnak, fegyvert és tudást szereznek, elszegődnek egy siklóhajóra, beállnak egy karavánhoz, és megpróbálnak minél tovább életben maradni. A Börtön lakóinak többsége eszerint cselekszik.


Kincskeresés
Ez a Túlélés egyik oldalága: a Börtön ugyanis egykoron egy virágzó, élettel és magasan fejlett civilizációval teli világ volt, aminek szó szerint egyik napról a másikra lett vége. Hiába kutatják a homokot és a pusztaságot már ki tudja, mióta a száműzöttek, mindmáig rengeteg fel nem fedezett romváros, katakomba, hegyi erőd, kripta és földalatti, vízzel elárasztott barlangrendszer vár a felfedezésre.
Kapuváros a Börtön legalaposabban bejárt és feltérképezett települése, mégis, rendszeresen találnak a mélybe vezető, eddig feltáratlannak tűnő járatokat. A hatalmas, több száz méteres felhőkarcolókból álló Toronyváros olyan nagy, hogy a száműzöttek tucatnyi közösséget és két nagyobb városkát hoztak létre a falain belül, miközben a 90%-a még mindig lakatlan, ahol szörnyek és vadállatok lesnek a kincskeresőkre. A néma, fáradhatatlan Sivatagi Lidércek pedig mindenkivel szemben megőrzik az Elődök titkait, így a kincskeresők előtt járó kalandorok felszerelésével még gyarapodnak is a megszerezhető kincsek.

A hatalom megszerzése
A Börtönben nincs igazi társadalom, mindent maguknak alakítottak ki a száműzöttek, sok szempontból öntudatlanul átvéve az Elődök szokásait - a kevés számú írástudó által lefordított vésetek és táblák sokszor tetszetős példákat adva, így a városokat és oázisokat vezető hadurak maguk is a régi hagyományokat követik. Az ambiciózus elítéltek maguk is a hatalom megszerzésére törekednek, akár úgy, hogy párbajra hívják az általuk gyengének vélt urakat, akár úgy, hogy sereget gyűjtenek ellenük. Semmi sincs kőbe vésve - ha a karakterek úgy döntenek, hogy megpróbálják megszerezni egy kisebb oázis, egy bányásztelep vagy akár Kapuváros felett a hatalmat, hát csak rajta!
A hatalom azonban nem csak abból fakadhat, hogy harcosok szolgálnak minket, és egy város urai vagyunk. Az Elődök istenei mindmáig figyelnek a Börtön lakóira, és a leghűségesebb híveiket felruházhatják az erejükkel. A sivatag homokjának mélyén pedig ősi, rég elfeledett mágikus erők rejtőznek, a világ pusztulását hozók hatalma. A romok véseteit megfejtve megszerezhetjük magunknak ezt a varázserőt is - de ne feledjük, az ősi világ mágiája romlást hoz arra, aki birtokolja.

Az Elődök titkai
Bár kétségtelenül nem ez a legnépszerűbb életcél, de így is szép számmal akadnak olyanok, akiket az Elődök kiléte, és eltűnésük titka érdekel a legjobban. Ezek az expedíciók a Kincskereséshez és a Mágikus Hatalom megszerzéséhez hasonlóan a romok mélyére vezetnek, ám nem is annyira az anyagi javak, mint az ősi feljegyzések, szellemképek és Lélekkövek megszerzése a cél. Ha a karakterek számára nem csak a "hogyan", hanem a miért is fontos, remek motiváció lehet annak kiderítése, mi történt a civilizációjukkal, vagy hogy kik is a Sivatagi Lidércek.


Az emlékek visszaszerzése
A Börtönvilágba bekerülő elítéltek emlékeit eltörli a Kapu, és még azoknak is csak morzsák maradtak, akik bírnak  néhány jellemformáló rossz tulajdonsággal. Ez az amnézia szinte minden esetben maradandó, az információt nem csak elnyomja a tudatuk, hanem ténylegesen elvesztették azt. Ez viszont senkit sem tart vissza attól, hogy megpróbálja visszaszerezni az emlékeit, megtudni, ki volt a Kapu túloldalán, és mit tett, amiért ide küldték. Rengeteg szélhámos kínál hamis, gyakorta mérgező elixíreket, gyógyírt ígérve, mások az ősi varázshatalomban vagy az istenekben bíznak. Időről időre felreppennek pletykák olyanokról, akiknek sikerült visszanyerniük az emlékeiket, de eddig ezek mindig csak híresztelésnek bizonyultak.
Az emlékek elvesztése mellett a másik büntetés, hogy az elítélteknek nem lehet gyerekük. Azt már tudni lehet, hogy ezt egy különös, mágikusnak tűnő beültetés okozza, de ennek az eltávolítása minden esetben az alany halálával jár. Az Elődök istenei közül Rumina, az élet úrnője kissé bele is őrült hívei terméketlenségébe, és egyháza bármit megadna, ha legalább ezt az átkot feloldhatná.

A hazajutás
Szinte nincs olyan elítélt a Börtönben, akinek ne fordult volna meg a fejében a gondolat, hogy valamiképp visszafordítja az idevezető, egyirányú Kaput, és visszatér oda, ahonnan ide küldték. Kapuváros krónikásai szerint eddig már csaknem féltucatnyi alkalommal próbálkoztak ilyesmivel, néha a hadúr parancsára, máskor gerillaakcióval. A próbálkozások sosem jártak bizonyosan sikerrel - egy alkalommal viszont egy varázstudónak sikerült VALAMIT tennie a Kapuval, így ő és néhány társa eltűnt rajta keresztül. Ezután viszont a túloldalról átküldtek valamit, ami húsz lépésen belül mindenkivel végzett, még azokkal is, akik kőfalak mögött lapultak. Azóta Kapuváros mindenkori hadura gondoskodik arról, hogy megakadályozza az ilyen próbálkozásokat, mielőtt az egész várost elpusztítanák. Ez persze nem tántorít el senkit.

Börtönvilág - Kalandok és Kampányok a Börtönben


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések