Játékok a várólistán - Tomorrow City

Várólistánk legújabb darabja a dieselpunk kategóriába tartozó Tomorrow City: erre a játékra Thirlen hívta fel a figyelmem (és ezért nagyon hálás vagyok neki), mikor a Children of the Sun kapcsán a stílusról beszélgettünk. A pdf után nemrégiben sikerült beszereznem a nyomtatott könyvet is, és bár a játékra még nem tudtunk alkalmat keríteni, nagyon ígéretesnek tűnik.

A készítők

A Tomorrow City elég friss darab, 2024-ben jelent meg az Osprey Games kiadónál, akárcsak a korábban már bemutatott Gran Meccanismo. Az írója Nathan Russel, aki korábban olyan játékokat tervezett, mint a posztapokaliptikus The Fallout, az északi horror The Beast of Limfjord vagy a FU: The Freeform/Universal RPG.

A könyv

A Gran Meccanismohoz és az Uprisinghoz hasonlóan ez is egy kisméretű, keményborítós könyv, bár 224 oldalával inkább az előbbire hasonlít. Minden oldala színes, art deco díszítőelemekkel - ez a látványvilág volt az, ami elsőre megragadott.

A világ

"Tomorrow City a jövő egyik városa volt, amit a jólét új korszakának bevezetésére építettek, megragadva a huszadik század hajnalának tudományos eredményei által kínált lehetőségeket. Azután jött a Háború. Rádiummal megerősített katonák sorakoztak, dízelhajtású rémálmok gördültek le a gyártósorokról, városok küzdöttek városok ellen, és a világ nukleáris tűzben égett. Túléltük, éppen hogy. Tomorrow City még mindig áll, a remény olajfoltos jelzőfényeként, félig menedékként, félig bolondok házaként. A kívülről és belülről fenyegető veszélyek közepette titkos háború zajlik az utcáin. A sikátorokban elfeledett szörnyűségek vadásznak, a pusztaságokból égikalózok indulnak portyára, őrült tudósok dolgoznak sötét terveiken, okkultisták manipulálják a város különös geometriáját és titkos társaságok szövögetik terveiket az árnyékok között."

1984-ben járunk, fénykorát éli a jazz és az art deco, és végre, 70 év után véget ért a Nagy Háború. A férfiák fedora kalapot hordanak, az öltözékek és autók a '30-as és '40-es éveket idézik, mindenki oldalán ott lógnak a gázmaszkok, és robotok állnak az utcasarkokon. Üdv a sosemvolt múltban.

A Fallout világához hasonlóan a Tomorrow City is a mi világunkból indul ki, ám a történelem egy ponton elágazik, és egy alternatív idővonalba fut. Az elágazás 1906, amikor a "földrengések hónapjában" Kalifornia lényegében elpusztul: városai romba dőltek, elmocsarasodtak. Az amerikai kormányzat úgy döntött, Los Angeles helyén egy grandiózus, utópisztikus várost emel, amit New Angeles névre kereszteltek. A hatalmas, masszív oszlopra helyezett, egymáshoz képest is forgó, koncentrikus gyűrűkből álló metropolisz világszenzáció volt, amit számos más ország is követni akart.

De közben valahol valami nagyon félrement: az amerikai szövetségi állam szétesett, így New Angeles függetlene városállamként sodródott bele a Nagy Háborúba. Ahogy a kontinenst felperzselték a valóságot átíró Mintázat-bombák és őrült gépezetek rombolták le a megmaradt nagyvárosokat, milliók menekültek a relatíve biztonságot jelentő New Angelesbe. A Nagy Háború végén a régi névtől is megváltak, így lett belőle a Holnap Városa, Tomorrow City.

Bár térképet nem kapunk hozzá (hogy minden mesélő saját képére alakíthassa), a Várost mégis elég alaposan megismerhetjük, hiszen minden körzetéről kapunk egy több oldalas leírást. Az egész olyan, mint egy nagy tortatartó: egy masszív oszlop, a tetején egy több kilométer átmérőjű  "tányérral" és az azon álló épületekkel. A közepén ott áll az Orsó króm és arany tornya, benne Anyával, a mindent irányító mesterséges intelligenciával, a városi tanács termeivel és a minisztériumokkal. Körülötte koncentrikus gyűrűkben állnak az egymáshoz képest is lassan forgó kerületek: kezdve a Felső Várossal, ahol a gazdagok és hatalmasok felhőkarcolói merednek. E körül terül el a középosztálynak otthont adó Belváros, a magas toronyházakkal, áruházakkal, színházakkal és a barnatéglás sorházak utánzataival. Ebben még egy "folyó" is van, ami valójában egy csatorna körben, a kerületen belül. A legkülső gyűrű a Perem, ahol végtelen mennyiségben raktárak, gyárak és olcsó bérházak sorakoznak: itt találhatók a repterek, az állattartó telepek, a teherliftek, a krematóriumok és az egész peremén a tíz emelet magas Fal, ami elválasztja a felső szintek lakóit a külvilágtól. Persze a város itt még nem ér véget, hiszen a belsejében ott van a Nagy Gyár, ami az egészet életben tartó gépezetet is jelenti, a Mély Kúttal, a végtelen folyosó-labirintussal és rengeteg, mára már lezárt és elfeledett járattal. Legvégül ott van az Altáj, a városnak otthont adó platform alfele, a lefelé lógó, befejezetlen fémszerelvényekkel, függőfolyósókkal és nyomornegyedekkel, ahol a bandák az urak, és a fenti világ szennyvize alázúdul az egész alatti mocsárba, Régi Kali romjai közé.

A Várost hivatalosan a Tanács irányítja, aminek azonban egyre kevesebb valódi hatalma van. A tényleges irányítás Anya és robotjai, illetve a bürokráciát alkotó minisztériumokat vezető Igazgatók kezében van. A három legjelentősebb a Békeügyi Minisztérium (rendőrség, hadsereg, hírszerzés, igazságszolgáltatás), az Igazságügyi Minisztérium (propaganda a rádiókon, tévéken, újságokon és a mindenhol megtalálható hatalmas kijelzőkön keresztül; művészetek és kultúra; demokratikus intézmények és oktatás) és a Tudományügyi Minisztérium (kortárs régészet, metafizika, orvostudomány és az egyetemi oktatás). A többi hivatal szerepe sokkal kisebb, bár egyik sem elhanyagolható.

Bár a szervezett vallások szerepe visszaesett, a helyükre betolakodtak a titkos és nem annyira titkos társaságok: az Anti-Robot Liga lényegében Anya és gépemberei ellen kampányol, Moloch követői magát a Nagy Gyárat tisztelik vallásos áhítattal, a különféle archeokultuszok egy-egy régi korszakot imádnak, pozőrökként, a Porosz Kötelék pedig egy veszedelmes, külhoni szervezet, ami talán nem is létezik. Ezen persze csak néhány volt a Városban megtalálható társaságok közül.

A világleírás lényegében magára a városra koncentrál, az ezen kívül eső helyeket csak megemlíti: Földalatti London lezárta a felszínre vezető alagutakat, elszigetelve magát a világtól; Leviatán a hullámok alá merült; Új-Poroszország figyelme pedig délnek, a pusztaságon túli Kalifátus felé irányul.

A technológia elég különös irányt vett a Nagy Háború során: például elterjedtek a különféle szérumok, amelyek lényegében drogok és ideiglenes mutációk. De ott vannak mellettük a különféle automatonok (ide értve a protéziseket és beültetéseket is), a vadabbnál vadabb légi járművek és a rádium-bombák. A legfurcsább azonban a Mintázat felhasználása, ami olyan, mintha a valóságot akarnánk átprogramozni: az egyszerű ember szemében akár varázslatnak is tűnhet, pedig "csupán" alkalmazott metafizika. A Mintázat-bombák hatalmas területeket változtattak csupasz sivataggá a Nagy Háború során.

A karakterek

Ebben a környezetben élnek a játékos karakterek, akiket a könyv csak Rev néven emleget, ami egykor talán a "forradalmár" (revolutionary) vagy "visszataszító" (revolting) rövidítése volt, de ma már nagyjából a "szabadúszót" jelenti, azokat a férfiakat és nőket, akik nem tagozódnak be ebbe a hangyabolyba, kockáztatnak, és (néha) nyernek.

A Rev elkészítésének első lépése szokás szerint az, hogy kitaláljuk, kivel is akarunk játszani, hogy néz ki, milyen a modora stb. Ha ez megvan, akkor második lépésben jönnek a Jellegzetességek. Itt már bonyolódik a dolog, ugyanis ezekből hármat választhatunk a rendelkezésünkre álló négy listából, tetszés szerinti elosztásban.

• Háttér: például Églakó, Melós, Pusztajáró
• Jellemző: Bájos, Bátor, Megtört, Törődő
• Hivatás: Bűnöző, Mérnök, Patikus, Pilóta, 
• Mintaszövés: Különc, Metafizikai Geometrista, Szörnyvadász. 

Mindegyiknél kapunk egy rövid leírása, tartoznak hozzá tulajdonságok, hátrányok, induló felszerelés és három előny. Ezeket azonban nem kapjuk meg mind: ha megvan a három Jellegzetesség, akkor az összes ezekhez tartozóból kell kiválasztanunk három tulajdonságot, ami Fölényt adhat neki másokkal szemben, hármat az összes Előny közül és kettőt a Hátrányokból. Ezen felül kell egy Cél, amire a karakter törekszik, két Összeköttetés, ami a társadalmi kapcsolatait jelenti. Van három "erőforrás" is, a Kurázsi (akaraterő), Hitel (vagyon) és Eltökéltség (állóképeség). Ezek 3-3 pontról indulnak, de induláskor szabadon pakolhatják át a pontokat, viszont egyik se lehet kisebb 1-nél vagy magasabb 6-nál.

A rendszer

A játék motorja alapvetően elég egyszerű, csak D6 kockák kellenek hozzá, amiket néha D66 és D3 változatban is használhatunk. Fontos elemet jelentenek a "címkék", melyek a környezetből, felszerelésből, karakter vagy ellenfél hangulatából származhatnak. Például ha mi vagyunk Nyugodtak, az nekünk lehet előny, ha meg akarunk valakit győzni, de ha a másik Pánikol, akkor pont ellentétes a helyzet.

A próbák során először össze kell szednünk a kockakészletet (bár a "dicepool" legtöbbször kockatartalékként szerepel, ide nem illik annyira). Minden egyes Jellemzőért, Fölényért, előnyös Címkéért és helyzetért, hasznos felszerelési tárgyért vagy segítőért kapunk egy Akciókockát, és az ellenfél veszélyességéért, a sérülésekért, hátrányos Címkéért és helyzetért, hiányzó felszereléséért vagy méretbéli különbségért egy-egy Veszélykockát. Ezekkel egyszerre kell dobni, és minden Veszélykocka semlegesít egy, vele egyenértékű Akciókockát, így ezeket ki is vehetjük. A legmagasabb megmaradt Akciókocka eredménye mutatja, mennyire sikerült jól a próba. A 6 siker, a 4-5 részleges siker, a 3 vagy kevesebb pedig kudarc. 

Erre az egyszerű szisztémára számos alrendszer épül: a Nyomás például a nem semlegesített, 6-os eredményű Veszélykockákból származik, melyek mindegyike 1 ponttal növeli, 0-ról kiindulva. Ha a Nyomás eléri a 6-ot, valami nagyon rossz történik a történetben.

A másik alrendszer a Mázlik és Kudarcok: előbbi akkor van, ha több 6-os Akciókockánk is van, ilyenkor ugyanis gyakorlatilag Kritikus Sikert értünk el, és minél több a 6-os, annál nagyobb. Utóbbi pedig akkor van, ha minden Akciókockánkat semlegesítik a Veszélykockák, vagy ha csak 1-es Akciókockánk marad. Ahogy már sejthetjük, ez a Kritikus Balsiker minősített esete.

A harcrendszer hibrid: az Eltökéltség ugyan "életerőpontként" működik, de ebből nincs sok, és onnantól már a sérülések miatti jelzők jönnek.

Bár a játék a fentiekből is láthatóan eléggé szabálykönnyű, azért elég szép számmal kapunk felszereléseket, fegyvereket, automatonokat és járműveket. A harcrendszer is ezekhez igazodik, még légiharc szabályokat is kapunk. 

Minden kaland végén kapunk 1-5 pontot, és ha 10 összegyűlik, ezekből fejleszthetjük magunkat: választhatunk egy új Fölényt (bármelyik Jellemzőbő), egy új Előnyt (az egy meglevő Jellemzőnkből), fejleszthetjük a Kurázsi, Hitel vagy Eltökéltség pontjainkat. És 5 növelésenként válaszhatunk egy új Jellemzőt is, ami az életünk új szakaszát jelentheti.

Mesélők és kalandok

A könyv legalább harmada a mesélőknek szól: sokat foglalkozik a Melók (kalandok) struktúrájával, a rejtélyekkel, kalandvezetési tanácsokkal, harci helyzetekkel. Kifejezetten sok Fenyegetést (szörnyet, automatont és NJK-t) sorol fel, ahogy ad egy csomó véletlen táblázatot a Város benépesítéséhez, Melók generálásához és NJK-khoz. Kapunk egy 11 oldalas példa-melót is, térképekkel és szereplőkkel, így rövid készülés után akár bele is vághatunk a mesélésbe.

Vélemény

Annak idején első olvasásra nem voltam teljesen elégedett a játék rendszerével, de az alaposabb átolvasás során már sokkal jobban tetszik a +/- D6 kockák dobása. Azt hiszem, kezd az ízlésem is egyre jobban a könnyű szabályok felé eltolódni.

A Tomorrow City érdekes párhuzamot képez az Uprising játékkal: mindkettőben egy magányos városállam áll a posztapokaliptikus világban, elszigetelve a külvilágtól, a közepén egy magas toronnyal. A hasonlóságok nem állnak meg ennyinél, de azért a cyberpunk/dieselpunk környezet elég sok különbséget is rejt ahhoz, hogy a Tomorrow City legalább annyira érdekes legyen, vagy talán még inkább.

Játékok a várólistán - Tomorrow City

Játékok a várólistán - Uprising

Játékok a várólistán - Gran Meccanismo

Játékok a várólistán - The Troubleshooters

-Kyrg-