John Wick indie szerepjátékai - Cat RPG - Kertvárosi macskák kalandjai I.
Mikor a 2024. szilveszteri játékot szavazásra bocsájtottam az AVU tagjainak, nagyon gyors és egyhangú döntés született, hogy próbáljuk ki John Wick Cat című szerepjátékát, mert a lányokat már a bemutató cikk óta érdekelte. Mivel már régóta terveztem a könyv lefordítását, így kapóra jött, hogy ezzel egy időben ki is próbálhatjuk.
A könyvecskét nem volt nehéz alaposan átolvasni, hiszen az egész csupán 49 oldal, borítóval és macskarakterlappal együtt. Viszont a szerző csapongó fogalmazása miatt mégsem volt könnyű feladat. Az első, rövidebb szabályösszefoglalót később több ponton át is kellett írjam, ahogy haladtam előre a könyv fordításával: számos olyan pont volt, ahol csak akkor vált egyértelművé, mit is akart mondani Wick, amikor a saját szavaimmal kellett megfogalmazzam a mondatot. Számos kifejezés menet közben többször át is alakult, például a főellenségek, a láthatatlan Bogginok eleinte Mumusokként futottak, végül a csapat közösen a Frász elnevezés mellett döntött.
A macskarakteralkotás nagyon egyszerű volt, a leírást követve a játékosok könnyedén megalkották saját, kifejezetten egyedi cicáikat: egy fajtiszta, icipicit sznob norvég erdei macska (Molly, AKA Hercegnő) és egy kisnövésű, harcias kis sétatéri keverék (Betti, AKA Cakkumpakk) lett a végeredmény. Mellékjük csapódott még a kertvárosi zsákutca három másik mellékszereplő cicája, a kivénhedt kandúr, a hiperaktív házimacska, és a túlsúlyos perzsa.
Persze az utcát nem csak macskák lakják, hanem emberek is: a játékosok saját családját ők maguk találták ki, így ők Konzervnyitóval, Tartalékkal és Büdivel éltek egy feldél egy fedél alatt. Bár minden embernek megvolt a rendes polgári neve, a cicák csak a rájuk aggatott neveiken szólították őket (az emberek se használják a cicák belső használatú nevét, hát még a titkos harmadikat). Kutyából nem volt sok az utcában, de az a kettő is pont elég problémát okozott nekik.
A történet egy rövid előszóból és három fejezetből állt: a legelején megtudhattuk, hogy Hercegnő lakótársa, az öreg Milton cica eltűnt, és miután hiába keresték, a ház asszonya, Konzervnyitó befogadott egy kóbor macskát, Bettit. A sztori nem sokkal ezután indult, miután a két macska már tisztázta egymással az erőviszonyokat.
Az első fejezetben a cicák gyanús neszezésre és szagokra lettek figyelmesek, a házuk alól, így felderítőútra indultak Tartalék alagsori műhelyébe. Hamar rábukkantak a betolakodókra, két patkányra, melyek szokatlan harciassággal menekülés helyett megpróbálták felvenni velük a harcot, nem is sikertelenül: Hercegnő bundáját több helyen meg is tépték, mire a két macska végre hatástalanította őket. Azonban a jelenlétük nagyon nyugtalanító volt, mivel Milton korábban gondosan végzett minden ide vetődő rágcsálóval, ami azt sugallta, hogy máris köztudott a környéken az eltűnése.
A második fejezetben felbukkant a szomszédból Pötyi cica, macskanevén Sebesmancs, aki felhívta a lányok figyelmét, hogy a patkányok nyomai egyenesen az úttest túloldalán álló házból vezettek idáig. Az ott élő Feketeszem egy kifejezetten rossz ember volt, aki nem kedvelte a macskákat, és a kutyája, Csibész egyenesen gyilkos hírében állt. A két macska az ebet elkerülve, a hátsó fronton közelítette meg a házat, ahol némi macskamágia segítségével kinyitották a hátsó ajtót. Odabent azután az orrukat követve sikerült lejutni az alagsorba, ahol egy sötét zugban meglelték a megtépázott és kimerült Miltont, aki az eltűnése óta itt raboskodott. Nem volt elég jó bőrben hozzá, hogy alaposabban kikérdezzék, de annyit elárult, hogy Feketeszem házában egy Frászra bukkant, aki halott feleségének kísérteteként próbált rátelepedni az idős özvegyemberre. Sajnos a férfi észrevette a macskát, és sikerült úgy megütnie, hogy eltört lába, így hiába lett volna nyitott ablak, nem tudott kijutnia rajta. A lánycicák végül minden erejüket megfeszítve felhúzták az ernyedt kandúrt. Menekülésüket majdnem keresztülhúzta a lesben álló Csibész, ám Cakkumpakk egy ügyes trükkel rávette az ebet a saját farkának kergetésére. Ezzel még nem voltak kint a bajból, ugyanis Feketeszem felfigyelt a zajra, és egy gereblyével (macska ellen halálos fegyverrel) eredt a nyomukba. Az úttestnél érte őket utol, ahol Cakkumpakk próbált szembeszállni vele, Hercegnő viszont teli torokból nekiállt visítani - gazdájuk, Konzervnyitó pedig fúriaként sietett a trió segítségére. Feketeszem morgolódva-káromkodva visszavonult, Milton pedig hamarosan már úton is volt az állatorvoshoz, ahonnan két nap múlva, gallért viselve került haza.
Feketeszem és a Frász viszont nem hagyta nyugodni a cicákat: tudták, hogy ha nem fékezik meg az emberek számára láthatatlan szörnyeteget, hamarosan át fogja venni az irányítást az öregember felett, és a tojásaiból újabbak fognak kikelni. Milton nem volt harcképes, így csak tanácsokkal tudta őket segíteni, viszont Sebesmancs égett a vágytól, hogy harcoljon. Úgy döntöttek, hogy a zsákutca végében élő perzsa ex-kandúrt, Dagit, AKA Aranyszemet is beavatják, hiszen ő Feketeszem szomszédságában élt. A haditanácsot ott tartották meg, majd Hercegnő felderítő útra indult, felmászva a fertőzött ház garázsának tetejére, és onnan egyenként belesett minden ablakon. Hamarosan meg is találta Feketeszemet, és a belőle erőt elszívó Frászt, ám a szörnyeteg miatt jobbnak látta, ha visszavonul a társaihoz. A bejutáshoz a már ismert útvonalat választották, a konyhán keresztül: mindenki szerzett némi áldozatot, amivel bemutathatták a Besurranás rituáléját, így a bezárt ajtó se állta útjukat. Odabent viszont váratlan fejleménnyel találták szembe magukat, ugyanis megérkezett Feketeszem aggódó fia, Robert (olyan régen elköltözött, hogy nem volt macskaneve). A cicák éppen csak el tudtak rejtőzni az emeletről érkező férfi és a rácsimpaszkodó Frásszal elől, majd frusztráltan figyelték, ahogy az emberek a nappaliban üldögélnek, miközben a számukra láthatatlan szörnyeteg a fiatalabbat méregette. Végül úgy döntöttek, nem várnak tovább: mindannyian a Frászra vetették magukat, tépve-marcangolva, amiből Feketeszem és a fia csak annyit vettek észre, hogy négy megvadult macska ugrál az apa körül, fújva és nyávogva. Az általános káosznak a szörnyeteg gyors pusztulása vetett véget: Hercegnő és Cakkumpakk egy Vacsoratánc trükkel rávették Robertet, hogy megvédje őket a feldühödött Feketeszemtől, Sebesmancs és Aranyszem pedig elrejtőzött, amíg ki nem tudtak surranni az ajtón. A győzelem után a diadalmas cicák hazatértek otthonukba, abban a boldog tudatban, hogy az utcájuk ismét Frászmentes…
Ennyi volt az első kalandunk a Cat, magyar munkacímén Macsek szerepjátékban. Bár eredetileg nem terveztem folytatást, a lányok mindketten jelezték, hogy ők nagyon élvezték, és mindketten szeretnének még játszani a karaktereikkel. Szerencsére az alapkönyv fordítása során bőségesen támadtak további ötleteim, így hamarosan folytatódnak Hercegnő és Cakkumpakk kalandjai!
John Wick indie szerepjátékai - Cat RPG - Kertvárosi macskák kalandjai I.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése