D20/OGL Érdekességek és furcsaságok - Bastards & Bloodlines, avagy éljenek a kevert fajok
A Green Ronin több egy egész sorozatot (Races of Renown) készített a különböző fantasy fajokról: az Aasimar & Tiefling a nem evilági származású karakterekhez adott hozzá új opciókat, varázslatokat, presztízs kasztokat és ellenfeleket, a Bow & Blade az erdei elfekkel tette ugyanezt. A (korábban már említett) Fang & Fury a vámpír JK-kra és NJK-kra kínált pár szokatlan ötletet, a Plot & Poison és a Dezzavold a drow népet színesítette. A Hammer & Helm a törpék, a Wrath & Rage pedig az orkok és félorkok fajok lehetőségeit bővítette. Mindegyik nagyon hasznos, a D&D 3.0-hoz kifejezetten jól illő könyv volt, amiket minimális erőfeszítéssel lehetett a 3.5-höz adaptálni. Számomra viszont a sorozat leghasznosabb darabja a Bastards & Bloodlines volt, ami kifejezetten a fajok közti keveredésről, és a különféle félvérekről szólt. Nem is annyira játékosként találtam hasznosnak, hanem mesélőként, az AVU kampány során.
A Bastards & Bloodlines egyik alapvetése, hogy természetes úton vagy mágiával, de szinte minden faj keresztezhető, még ha a végeredményt nem is látják mindenhol szívesen. Persze, a melankolikus félelfek és a meg nem értett félorkok után ez nem tűnik akkora nagy újdonságnak. Kapunk egy sor archetípust, vagyis nem számszerű karakterkoncepciót, a Felfedezőtől a Hadúron és a Magányos Farkason át a Szelíd Óriásig, amelyek elég jó támpontokat adhatnak, hogyan legyen több a karakterünk egy nagyfogú/hatalmas/hegyes fülű embernél.
A különféle félvér fajok között vannak könnyen emészthetők, mint az elf/nimfa Houri; meglepők (mint a félszerzet/hárpia Kestrel; és szemöldökfelvonósak, mint az elf/óriássas Aellar vagy elf/egyszarvú Alicorn. Igazából általában véve elmondható, hogy a legkülönösebb kombinációk az elfekhez kötődnek, még ha nem is mindig szándékosan (mint az elf/bugbear félvér, aki úgy néz ki, mint egy nagy, izmos, szőrős… elf).
Mindegyik fajnál kapunk egy általános magyarázatot (hogyan jöhet létre), egy egész alapos leírást (külön a kinézetről és külön a viselkedésről), némi hátteret, hogy hogyan élnek (van-e közösség, mennyire ritka) és hogy ha kalandokra adja a fejét, hogyan viselkedik. Végezetül pedig megkapjuk a számokat, mint Főjellemző-módosítók, bónusz Képességek, Szakértelmek, ajánlott kaszt, szintmódosító, stb.
A könyv nagyjából felét az összesen (az alváltozatokkal együtt) 33 új faj teszi ki, ám a maradékban is kellően elvetemült dolgok várnak ránk: kezdetnek kapunk egy sor Sablont, hogyan csináljunk valódi félvéreket egy másik faj alapján. Itt vannak az igazán vad dolgok, mint a fél-beholder, fél-doppelganger, fél-elementál, fél-medúza, fél-vámpír. A végén még arra is kapunk egy sor irányelvet, hogyan alkossunk saját Sablont.
Az új fajok mellé jár kevés új Képesség (pl. Szájzár, Karmok, Vérvonal-képességek), néhány presztízs kaszt (pl. Brood Champion, Changeling), egy maroknyi varázslat és néhány új varázstárgy-képesség is. Ezek jól kiegészítik a könyv többi részét, bár érezhetően nem ezeken volt a hangsúly.
Ahogy mondtam, az AVU kampány során elég sokat forgattam ezt a könyvet, ugyanis ebből vettem a különféle "torzulásokat", vagyis mutációkat. A világot elpusztító háború számos új fajt hozott létre, és a varázslók belőlük nyerték ki a mágikus esszenciákat, amikkel mások is át tudtak változni. Ehhez lényegében az összes fajt Sablonnak vettem, és elég volt elfogyasztani a főzetet, majd aludni rá egyet - a kedves vásárló reggelre már élvezhette is a megnövelt Főjellemzőket és Különleges Képességeket. Persze ha nem ment valami félre, és nem változott Farkasfi (fél-hobgoblin) helyett Szörnyfarkassá (ami eredetileg a törpe/télfarkas Wendigo volt).
Személy szerint nagyon szeretem a könyv grafikáit, remekül meghozzák a hangulatot, bár volt olyan női játékosom, aki közölte, hogy szerinte a rajzoló még nem látott nőt közelről.
Mythic Vistas, avagy az Ószövetségtől a Fekete Seregig
.jpg)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése