Az AVU Emberei - Indie szerepjátékok Magyarországon

A szerepjátékkiadást világszinten továbbra is egyetlen nagy cég, a Wizard of the Coast (és a mögötte álló Hasbro) dominálja, hiszen minden más vetélytársa lényegesen kisebb darabszámban és értékben ad ki könyveket, játékokat. A WotC dominanciáját egyetlen mondattal össze lehet foglalni: "The world's greatest roleplaying game". Ennek hatása már csak abban is tetten érhető, hogy a "D&D" sokak számára a "szerepjáték" szinonimája, még akkor is, ha az illető tudja, hogy nem ez az egyetlen szerepjáték a világon, és az is gyakran elhangzó érv, hogy "nem akarok másik rendszert megtanulni, a D&D mindenre jó", ami sokban hasonlít az angol anyanyelvűek álláspontjára a nyelvtanulás terén. Szerencsére rengeteg közepes és kisebb kiadó kínál nagyon jó és érdekes alternatívákat D&D-vel szemben, alattuk pedig van egy még izgalmasabb réteg, az indie, vagyis független szerepjátékoké.

Múlt hét vasárnap volt a Metagame Klubban a Hundie Feszt, ahol a hazai indie szerepjátékok mutatkoztak be az érdeklődők előtt. A választék elég széles volt, hiszen volt olyan, ami ezt az állapotot már maga mögött is hagyta, és meg is jelent az egyik hazai kiadónál (Heimurinn); ahogy olyan is, ami magánkiadásban jelenik meg (Szurokzápor); sikeres közösségi kampány  és kiadóalapítás után most fog kijönni magyarul és angolul is (Zombie Road); saját weboldalán ingyenesen elérhető (Ichor); még fejlesztés alatt áll (Százkorona); vagy most lépett először a közönség elé (REGIO VIII). Bónuszként még egy szerepjáték-elemekben bővelkedő társas, a Reign of Hades készítője is eljöttek. És még nem is volt jelen az összes játék, hiszen például a Kronika Korvi készítője csak nézőként jött el, és ezen a héten vált nyilvánossá a Maple Mysteries is, angol nyelven, valamint az LFG-n keresztül a magyar nyelvű Túlélők. A tavaly a DriveThruRPG-n angolul megjelent Infamy - The Blackwell Heist, a nemrégiben a KS-en sikeresen szereplő Orc-Astra, és a most is futó közösségi kampányú BLOC MASS szerepjátékokról nem is beszélve. 

Bár indie szerepjátékok korábban is jelentek meg Magyarországon, mint a Koleria, az kétségtelen, hogy manapság sokkal többel találkozunk. Ennek nem feltétlenül az az oka, hogy most több készül, bár kétségtelen, hogy az elmúlt években a Covidnak és a médiának (Stranger Things, Critical Role, stb.) köszönhetően a szerepjáték divatos hobbi lett, így olyanok is játékkészítésre szánták el magukat, akik korábban más irányba indultak volna. És persze az internet is megváltozott: 10-20 évvel ezelőtt hiába került fel egy házi cucc egy kolesz FTP szerverére, csak azokhoz jutott el, akiknek szóltak, hogy ott van, vagy akinek odaadták a fájlokat lemezen, pendrive-on. Még korábban pedig, nos, a Rubin Kódex ugyan nem volt teljesen saját cucc, de bizonyos szempontból ide sorolható ez is, a fénymásolat fénymásolatában terjedő példányaival.

A Facebook és a közösségi média ezt is megváltoztatta, az emberek nagyobb közösséggel tudják megosztani a játékaikat, legyenek azok házi szettingek, szabályok vagy a kettő ötvözetei. Mivel több emberhez jut el, több olyan is lehet, akinek megtetszik, kipróbálja, adaptálja, átírja, amíg már nem is hasonlít az eredetire. És természetesen még több lesz az olyan ember, aki olyan kérdéseket tesz fel, hogy "Miben tud ez többet, mint X?", vagy "Miért játszak ezzel Y helyett?", esetleg "Miért csinálsz konkurenciát Z-nek?" Az ilyen kérdések és a még ennél is negatívabb visszajelzések miatt sokan elbizonytalanodnak, a kéziratok eltűnnek a fiókok, helyi és felhőtárhelyek mélyén, hogy aztán majd egyszer, évekkel később előkerüljenek és a készítő rácsodálkozzon, hogy "Jé, egyszer volt egy jó ötletem, csak…"

Pedig az indie játékok sok szempontból nagyon hasznosak, és egy bizonyos szintig egyáltalán nem is nehéz belevágni.

Kronika Korvi

Hasznosság

Az indie játékok legnagyobb haszna az, hogy általában lényegesen olcsóbbak, mint egy nagy kiadó, vagy éppen A Kiadó játékai, még akkor is, ha mondjuk egy nyomtatott alapkönyv ára a kis példányszám miatt magasabb is, mint a sokezer példányban nyomottaké (ha valaki nem tudná, minél nagyobb példányszámban rendelsz meg egy könyvet a nyomdából, úgy zuhan a darabszám elkészítési ára, egészen extrém módokon - 1000 db esetén akár kb harmada/negyede is lehet, mint 200 darabnál). És ezeknek a játékoknak ritkán van soktucat kiegészítője, az új dolgok gyakran ingyen készülnek és online terjednek, arról nem is beszélve, hogy a készítők sokkal közvetlenebb módon elérhetők, és akár még egy esti sörözésre is rávehetők.

Kétség kívül az is a hasznossághoz sorolható, hogy ezek a játékok sokkal kreatívabb ötleteket ébresztenek az emberben, mert nincsenek "agyontesztelve", vagyis könnyen bukkanhat az ember olyan megoldásokra, lehetőségekre, amikre az eredeti írók nem is gondoltak. Ebből pedig háziszabályok jönnek, akik lényegében az indie rendszer proto-formája.

Készítés

A legtöbb szerepjátékban úgy szerepel, hogy a játékhoz nem kell más, mint "ez az alapkönyv, kockák, papír, kockák és barátok". Igazából egy indie szerepjátékhoz sem kell több, mint bármely házibarkács kampányhoz: kell egy saját szetting, valamilyen szabályrendszer (a motor), és persze pár ember, aki hajlandó kipróbálni.

Szettinget előbb-utóbb minden mesélő készít, aki nem akar élete végéig hivatalos, "gyári" kiadványokat mesélni. Ez gyakran egy meglevőből indul ki, ami "majdnem jó, csak ez-az-amaz hiányzik belőle", vagy valami teljesen új, mert "kerestem egy X témájút, és nem találtam". Ez lehet egy öt oldalas, szűkszavú, mindent a későbbi mesélőkre bízó skicc, vagy egy nagylexikon méretű, minden vidék minden falujának minden egyes népszokását és népviseletét részletesen kidolgozó útmutatás, amiből azután mindenki kb csak a neki tetsző 10%-ot fogja felhasználni. Szerintem nincs rá tökéletes megoldás, "arany középút", hiszen a tesztek során kikísérletezett verzió is csak azt fogja mutatni, ami a legtöbb embernek tetszett, nem azt, ami mindenkinek. És ha arra törekszünk, hogy minél több embernek tetszen a játékunk, akkor már igazából vásárlókban gondolkozunk, és megkötjük a saját kezünket, lenyessük a merészebb ötleteket, visszafogjuk a saját kreativitásunkat.

Ami a rendszert illeti, számos nagy kiadó kínálja nyílt licensz alapján a sajátját: a legismertebb itt is a D&D 5e SRD, de ugyanígy felhasználható minimális megkötésekkel például a Free League MYZE vagy a Chaosium BRP motorja. Más kiadók kicsivel szigorúbbak, nem adják teljesen ingyen vagy ellenőrzés nélkül, de számos más bevett rendszer van, amit felhasználhatunk. 

Persze az indie játékkészítés egyik fontos és gyakori kiindulópontja az, hogy az embernek van egy saját rendszerötlete. Ilyenkor szokott jönni a fentebb már említett kérdés, hogy "Miben tud ez többet, mint…?" A válasz pedig az, hogy "Miért kellene többet tudnia?" Nem csak azért írunk újabb és újabb rendszereket, mert a régiek rosszak, hanem mert van egy ötletünk, amit ki akarunk próbálni. És ha ez másoknak tetszik, akkor lehet, hogy ők is ki fogják próbálni, fel fogják használni. 

Szóval ha van egy jó ötletünk, akkor ne habozzunk, írjunk, alkossunk, osszuk meg. És ha egyetlen egy partinak okozunk néhány jó estét vele, akkor igazából akkor már megérte.

Magyar indie szerepjátékok - Maple Mysteries

Az AVU Emberei - Indie szerepjátékok Magyarországon

-Kyrg-